Kevés ellentmondóbb dolog kering a köztudatban, mint amit erről a betegségről tudunk, ideje hát egy kicsit jobban megvizsgálni a kérdést.

A fő bűnös a húgysav. Persze, a húgysav, mint végtermék, csak akkor okoz betegséget, ha a szintje kórosan megemelkedik.

De mi is az a húgysav és hogyan keletkezik a szervezetünkben?

1, Purin vegyületek bioszintézise révén

A szerveztünk a fehérjéket felépítő aminosavak egy részből (glutamin, glicin, aszparagin sav) képes több lépésben enzimatikus úton purin vegyületeket szintetizálni, ami azután majd húgysavvá tud lebomlani.

Ezért magas húgysav szinttel járhat a nagyon fehérje dús táplálkozás, még akkor is, ha egyébként az adott fehérjeféleség (pl. sajt, túró, tej) semmiféle purin vegyületet nem tartalmaz.

2, Táplálékkal történő purinban gazdag élelmiszerek fogyasztása

Minden olyan élelmiszer ide tartozik, amiknek a részei (sejtjei) tartalmazzák jelentős mennyiségben a nukleinsavakat (a sejt örökítő anyagát). Ilyen a hús minden formája (a hal is), a belsőségek, de ilyenek a növényi magvak (pl. borsó, baba, lencse, mák, stb.).

3, A magas fruktóz tartalmú ételek

A fruktóz vagy más néven gyümölcscukor a szervezet energetikai valutáját, az ATP-t gyorsan megfosztja a nagy értékű foszfát kötéseitől, így olyan sok AMP képződik, ami már nem tud visszaalakulni ATP-vé és elmegy a húgysav képződés irányába a folyamat.

Ezért nem elégséges a köszvényt pl. purin szegény étrenddel kezelni, mert sokszor ez önmagában hatástalan lesz.

Ahhoz, hogy a húgysav szintünk lecsökkenjen, láttuk, tehát szükséges a fehérjék bevitelét is mérsékelni és a gyümölcscukor és egyéb cukrok (mert ezekből a szervezet képes gyümölcscukrot szintetizálni) is megszorítani.

Nem véletlen, hogy a kövér, sokat evő emberekben ez a betegség igen gyakori. Régen az uralkodók betegségének (jómód) tartották. VIII. Henrik utolsó képein már 188 kg volt, a képről egy súlyos cukorbeteg, köszvényes, magas vérnyomásos beteg tekint ránk.

De azt még ma sem tudjuk igazán, hogy miért van az, hogy egyik-másik emberben nagyon magas húgysav színt mellett sincs köszvény, míg másokban már sokkal alacsonyabb szintek mellett kialakul.

Egy biztos, a ragadozó állatok közt soha nincs köszvény, mert a purinok lebontása nem áll meg a húgysav szintjén, hanem egy urikáz enzim segítségével még tovább bontják, és az így keletkező bomlástermék már könnyen kiürül a vizelettel.
Az emberi evolúció során valahol, valamelyik lépcsőfokon elvesztettük ezt a képességünket, ugyan úgy, mint a C vitamin szintetizáló képességünket is.

A növényevőkben soha nincs köszvény, de nekik nincs szükségük urikáz enzimre, és a növényevők soha nem is szenvednek a C vitamin hiányában, tehát ez két igen erős érv arra vonatkozóan, hogy az emberi törzsfejlődés igen meghatározó szakaszán az ősünk bizony vegetáriánus volt.

Azután, mikor áttért a részben ragadozó életmódra, hirtelen hiányozni kezdett ez a két képességünk (urikáz enzim, C vitamin szintézis), de az evolúció soha nem fordul vissza. Hát így jártunk. Valamit  valamiért.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!