Az első helyen Svédország áll 64,5%-kal. Őket a németek követik 59,8%-kal,  majd a franciák 59,3%-kal, azután a norvégok 56,2%, szorosan utánuk az olaszok 56,1%, míg az állami egészségügyéről híres Nagy-Britanniában ez az érték csak 49,1%! Ez rosszabb, mint az EU átlaga, ami 54,6%.

Az NHS szakembereit megdöbbentette ez az eredmény, hiszen azt várnánk, hogy ahol az állam működteti az egészségügyet, ott sokkal jobb a hozzáférhetőség a gyógymódokhoz és magasabb az ellátás színvonala.

Az első helyen Svédország áll 64,5%-kal. Őket a németek követik 59,8%-kal, majd a franciák 59,3%-kal, azután a norvégok 56,2%, szorosan utánuk az olaszok 56,1%, míg az állami egészségügyéről híres Nagy-Britanniában ez az érték csak 49,1%! Ez rosszabb, mint az EU átlaga, ami 54,6%.

Az angoloknak azonban szembesülniük kellett a tényekkel, hogy ez egyáltalán nincs így.

Az okokat elemezve azt találták, hogy a rossz eredmények oka a szegénységben élők számával és a betegek életkorával mutatott szoros kapcsolatot. Őket diszkriminálja a rendszer és nem kapják meg idejében sem a legjobb, sem a leghatásosabb kezeléseket.

Úgy látszik, az agyon adóztatott Svédországban mégis jobb élni. 

Erről jut eszembe, a svédországi rákkutatás „nagy öregje”, Klein professzor valaha szintén magyar volt, aki a holokauszt után találta meg ott új hazáját pár évvel később.

Hazai adataink sem érik el az EU átlagot, de sajnos még az angolokét sem. És erről nem a „virág doktorok” tehetnek. Mert, ha a kapuk becsukódnak, mindenki ott keresi a megoldást, ahol csak tudja. Az NHS szakemberi azonban nem bűnbakokat, hanem a valódi okokat keresték. Mert a javulás útján az első és legfontosabb lépés ezek feltárása és nem a bűnbakképzés.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!