Milyen természetes anyagokkal enyhíthető az allergia?

Milyen természetes anyagokkal enyhíthető az allergia?

Az allergia rendkívül megkeserítheti az emberek életét, különösen azokét, akiknek egész évben allergiás tüneteik vannak. Szerencsére az erős gyógyszereken kívül lehetőségünk van arra is, hogy a természetes gyógymódokat válasszuk. 

A különböző légúti allergiák tünetei közé tartozik a fejfájás, folyamatos tüsszögés, orrdugulás és kimerültség, amelyek akár több hónapig is eltarthatnak. Aki pedig egész évben allergiás, annak mindennap kihívás lehet, mivel az allergiát sokszor csak ideiglenesen enyhítik az erős antihisztaminok és orrcseppek, amelyek gyakran az eredeti tüneteknél is sokkal kellemetlenebb mellékhatásokat produkálnak.

Az allergia egy olyan probléma, melynek során a szervezett túlzott mértékben reagál egy bizonyos anyagra (ami a többi ember számára ártalmatlan). Az emberek allergiásak lehetnek bizonyos táplálékokra, vegyszerekre, növényekre, állatokra, vagy különböző levegőben található anyagokra is.

A szénanátha elnevezés alapján azt gondolhatnánk, hogy ebben az esetben az ember a szénára allergiás, de nem így van, ez csak az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás hétköznapi elnevezése, melynek tünetei a következők: tüsszögés, torok- és szemviszketés, az arcüreg fájdalma, és néha még a köhögés is. Minden évszakban más-más pollen vált ki allergiás reakciókat: tavasszal a fák pollenjei, nyáron a füvek és magok pollenjei, ősszel pedig a parlagfű pollenje. A háziállatok, a penész, a gomba, a füst és a cigarettafüst pedig gyakori allergéneknek számítanak a háztartásban.

Az allergia igazából az immunrendszer egy túlzott reakciója, amely eredetileg normális, a szervezet számára szükséges immunreakció volt. Ha ugyanis idegen anyagok jutnak be a testünkbe, akkor a szervezetnek természetesen azonnal cselekednie kell. Ezért a reakció számos formát ölthet: lehet például gyulladásos reakció - vagyis az idegen anyag behatolásának területén felgyűlik a nyálka és megnő a véráramlás. Általában ez az egészséges és normális reakció segít abban, hogy elháruljon a fenyegetés. Ami nem normális, az az, ha a szervezet túl erősen reagál egy olyan anyagra, ami valójában nem is jelent fenyegetést a szervezetre nézve (például a fű, paradicsom, vagy a madártoll).

Ha az immunrendszer gyenge, akkor gyorsabban alakul ki az allergia is. A szervezet ugyanis gyengének érzi magát, ezért felkészül arra, hogy bármikor, bármilyen betolakodó ellen meg tudja magát védeni. A pollen, macskaszőr és penész nem igazán nevezhető betolakodónak, és a legtöbb ember számára ezek még egész jól tolerálhatóak is. A szervezet hosszútávon csak a bajt próbálja megelőzni, azért reagál ilyen érzékenyen bizonyos anyagokra.

1. Természetes antihisztamin: a csalánlevél

A csalán világszerte elterjedt növény. Körülbelül 500 különböző fajt ismerünk, amelynek legtöbbje trópusi éghajlaton nő, viszont a mérsékelt éghajlaton is számos fajt találhatunk. A gyógynövény-szakértők az utóbbi évtizedben egyetértésre jutottak azt illetően, hogy a csalánlevéllel hatékonyan enyhíthetőek az allergiás tünetek. Habár a csalánt csak nemrég kezdték vizsgálni, a tudományos kutatás azon a véleményen van, hogy a csalán gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, valamint az is bebizonyosodott róla, hogy antiallergén hatású.

A kutatás szerint a csalán aktív összetevői közül az egyik részecske bioflavonoid - habár egyes kutatók inkább azon a véleményen vannak, hogy a részecske a poliszacharidra emlékeztet, megint mások szerint pedig a lektinre. De bármi is legyen igazából az aktív összetevő, nem tudja kifejteni jótékony hatását (vagyis a csalán elveszti antiallergén hatását), ha a növényt nem megfelelően szedik le és dolgozzák fel. Ezért mindenképp keresse a minőségi porított termékeket, amelyeket fagyasztva szárítottak, vagy speciálisan dolgoztak fel. Ezekkel a módszerekkel ugyanis megőrizhetőek a csalán aktív összetevői. Ez a speciális feldolgozási folyamat többe kerül, ezért az olcsóbban kínált termékek biztosan rosszabb minőségűek.

Amikor csak lehet, fogyasszon csalánt, vagy antihisztamin tartalmú gyógykészítményt - ezekkel enyhíthetőek az allergiás tünetek. Sokan akár napi 3000 mg speciálisan feldolgozott porított csalánlevelet is beszednek (kapszula formában), hogy enyhítsék a szénanátha és más allergiás reakciók (beleértve az állatszőr allergia) ideiglenes tüneteit is. A tünetek általában 15 percen belül enyhülni kezdenek, a kapszula hatása pedig akár négy órán át is tarthat.

2. A szénanátha enyhítésére: acsalapu

Hatalmas, három méter átmérőjű leveleivel az európai növények talán egyik legnagyobbika az acsalapu, amely neve a görög petasos szóból származik. A "petatos" amúgy pásztorkalapot jelent. A néphagyomány szerint ugyanis a pásztorok az acsalapu hatalmas leveleit rögtönzött kalapként használták.

Az acsalapu levelét és gyökerét különösen a sima izmok akut fájdalmának enyhítésére használják (például a húgyutak kezelésére, főleg vesekövesség esetén). Tulajdonságai miatt azonban az olyan légúti problémák is kezelhetőek vele, mint a köhögés és az asztma.
Egy svájci tanulmány során azok, akik szezonális allergiában szenvedtek, acsalapu kivonatot (Petasites hybridus) kaptak. A kezelés végére olyan nagymértékben enyhültek a résztvevők tünetei, mint azoknak, akiket Zyrtec-kel (cetirizin) kezeltek.

Továbbá, a tudósok összehasonlították, hogy a gyógyszerhez képest a növény mennyire hatékony és mennyire tűrhető a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladásos betegek szervezete számára. Egy randomizált, kettősvak, párhuzamos csoporttanulmányban 125 beteg vett részt. A betegeket vagy acsalapuval (61 személyt), vagy cetirizinnel (64 személyt) kezelték két héten át. Meghatározták, hogy a szedett acsalapu dózis 8,0 mg petazin lehet tablettánként, ami négy tabletta szedésével napi 32 mg-ot jelent. A betegek mindkét kezelési mód esetében a tünetek enyhüléséről számoltak be.

Általában az acsalaput tartalmazó étrend-kiegészítőknek az előírások szerint tablettánként minimum 7,5 mg petazint és izopetazint kell tartalmazniuk. A felnőttek ezért általában napi kétszer, az étkezések során szedhetnek be belőle 50-100 mg-nak megfelelő mennyiséget.

3. A gyógyhatású quercetin

A vöröshagyma és a fokhagyma kiváló antiallergén növény. Különösen jó hatással vannak az asztmára, a fokhagymát pedig még az Ajurvédikus gyógyászatban is használják az asztma kezelésére. Ezek a növények egy quercetin nevezetű flavonoidot tartalmaznak, amely egy 2008-as tanulmány szerint jelentősen gátolja az asztmatikus reakciók kialakulását. Egy mostanában publikált koreai kutatás szerint a flavonoid hasonlóan gátolja az asztma tüneteinek kialakulását, mint az asztma kezelésére használt kromolin-nátrium és dexametazon. Az utóbbi két anyag gátolja egy enzim, a lipoxigenáz működését, amely egy gyulladást okozó vegyület termeléséért felelős.
A quercetin kapható már étrend-kiegészítő formájában is. A legtöbb ember számára a napi 2000 mg a legideálisabb.