Tévhitek az allergiáról

Sokan nem oltatják be magukat, vagy kerülnek bizonyos ételeket, mert úgy hiszik, allergiásak rá. 
 
Ám Dr. David Stukus allergológus úgy hiszi, sok beteget félreinformáltak arról, mik is okoznak allergiás reakciókat. 
„Sok korai orvosi hitről bizonyították a kutatási technikák fejlődésével, hogy nem igazak” - mondta Dr. Stukus - „Ezek a hitek azonban még mindig jelen vannak az interneten, amihez a betegek 72%-a fordul, ha egészségügyi információkat akar szerezni.”
 
Az Amerikai Allergia, Asztma, és Immunológiai Iskola (American College of Allergy, Asthma, and Immunology) éves gyűlésén Dr. Stukus is prezentált, amely során megmagyarázott néhány, az allergiákkal kapcsolatos tévhitet. 

„Ha úgy hiszi, allergiás lehet valamire, keressen fel egy megfelelően képzett allergológust, aki el tudja végezni a szükséges teszteket, fel tudja állítani a diagnózist, és meg tudja határozni a megfelelő gyógymódot.” - mondta a prezentáció során - „A félrediagnosztizálásnak és a nem megfelelő gyógykezelésnek veszélyes hatásai lehetnek.”
 
„Nem ehetek kenyeret, mert gluténallergiás vagyok”

A leggyakrabban azok, akik úgy hiszik, gluténallergiásak, a valóságban gluténintoleranciától szenvednek. Dr. Stukus szerint csak nagyon ritka esetekben fordul elő az, hogy valaki valójában allergiás a gabonafélékre. 

„A legtöbb allergiás panaszt a gabonafélék okozzák” - mondta - „A legtöbben emiatt gluténallergiásnak nyilvánítják magukat és kerülik a glutén fogyasztását, bár erre vonatkozóan semmilyen orvosi tanácsot nem kaptak.”

A cöliákiás gluténérzékenység, amely a valós gluuténallergia, csupán a népesség 1%-át érinti. 

A hipoallergén fajtákra nem érvényes a macska- és kutyaallergia

A hippoallergén fajták azóta kapnak nagy figyelmet, amióta az Obama család háziállatot keresett, bár idősebb lányuk allergiás az állatszőrre. Azonban sikerült megtalálniuk azt a fajtát, amelyre nem érvényes az allergia, ezek a fajták főképp a pudlik, Shih-Tzu-k és Yorkie-k. 
„Sajnos teljes mértékben hipoallergén háziállatok nem léteznek” - mondta Dr. Stukus - „Az allergéneket a nyál, a faggyúmirigyek, és a végbélnyílás körüli mirigyek terjesztik. Tehát nem az állatszőr okozza az allergiás reakciókat. Az azonban igaz, hogy némely fajta jobban megviseli az arra allergiásokat.”
  
A mesterséges festékek allergiákat és figyelemhiányos hiperaktivitás zavart okozhatnak

„Nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a mesterséges színezőanyagoknak és az allergiás reakcióknak közük lenne egymáshoz” - mondta Dr. Stukus.

Azt a kérdéskört is viták övezik, miszerint a mesterséges színezékek viselkedési változásokat okozhatnak a gyerekek körében, és emiatt emelkedik a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban szenvedők száma. 

Az Egyesült Államok Tápanyag- és Gyógyszeradminisztrációs központjának felmérései szerint csupán a hiperaktivitásban vagy egyéb viselkedési zavarban szenvedő gyermekek egy csoportja körében jellemző a „kis vagy közepes mértékű változás a viselkedésben, amelyet nem feltétlenül a figyelemhányos hiperaktivitás zavar okoz.”

Az egy évnél fiatalabb gyermekeknek nem szabad erős allergéneket fogyasztaniuk

Ez a hiedelem éppen önmaga ellen dolgozik, ha azt szeretné, hogy gyermeke ne legyen allergiás bizonyos ételekre. Dr. Stukus prezentációjában ugyanis elhangzott,  hogy új vizsgálatokkal bizonyították, hogy a korai találkozás az erősen allergén ételekkel, mint a mogyorófélék vagy a tojás, épp a toleranciában segítenek. 
„A legtöbb gyermek esetében 4-6 hónapos kor után semmi bizonyíték nincsen arra, hogy bizonyos erősen allergén hatású ételeket kerülniük kell.” - mondta Dr. Stukus. 

A vakcinák tojásallergiát okozhatnak

Sokan azt hiszik, hogy mivel tojásallergiától szenvednek, ezért nem oltathatják be magukat bizonyos betegségek ellen, mert a legtöbb vakcina előállításához a vírusok kifejlesztéséhez csirkeembriókat is felhasználtak. „Azonban a modern kori influenza ellenes oltást teljesen biztonságos beadatni, amely komolyabb betegségeket is megelőzhet.” - mondta Dr. Stukus. 

Egy másik mítosz, amely az oltásokat övezi az, hogy a gyermekeknél autizmust okozhat. Az Egyesült Államok Vírusellenes és Megelőzési Központja véleménye szerint azonban az összes tudommányos bizonyítékot figyelembe véve megerősíthetik, hogy nincsen arra utaló bizonyíték, amely szerint a védőoltások autizmust, vagy egyéb mentális problémákat okoznának. 
 
A jódos kontrasztfesték ronthatja a kagylóallergiát

A jódos kontrasztfestéket CT vizsgálatoknál alkalmazzák, mert segítségével jobban láthatóak a szervek és a vérerek. 

Mivel a kagylófélék is tartalmaznak jódot, sok orvos úgy hiszi, hogy azok, akik allergiásak a kagylófélékre, rosszul reagálnak a jódos kontrasztfestékre, ám Dr. Stukus szerint ez is csupán egy mítosz. 

„Ez nem igaz, és a kagylóallergiának semmi köze a reakciókhoz” - mondta. - „Mi több, a jód nem allergén, nem is tud az lenni, hiszen természetes módon megtalálható az emberi szervezetben.”

Bár nem allergén, néhányak körében, akik túlzottan érzékenyek a jódra, anafilaxiát okozhat, hiszen a jódos fertőtlenítők, mint pl. a Betadin vagy a jódos kontrasztanyagok csak egyik komponense a jód, a másik valamilyen más molekula és ez által válik allergénné. A jód önmagában a természetben nem létezik, nagyon reakció képes, tehát szabad jód nincsen