Ez az új hatóanyag nem csak a halált okozó szuperbaktériumokat pusztítja el, mint amilyen az MRSA is, hanem a sejtfalak elpusztításával a patogének ellenállóképességét és osztódási képességeit is nagy mértékben csökkenti. 

A napjainkban használt legtöbb antibiotikumot évtizedekkel korábban fejlesztették ki, azóta pedig a mikróbák olyan ellenálló mechanizmusokat fejlesztettek ki, amelyekre már nem hatnak a korábban hatásos gyógyszerek. 

Kim Lewis mikrobiológus és a bostoni Northeastern egyetem professzora vezette kutatócsoport a Nature magazinban publikálta a kutatás eredményeit.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2012-ben világszerte 450.000 új, többféle gyógyszernek ellenálló tuberkolózisos (MDR-TB) megbetegedést jegyzett. A minden kezelésnek ellenálló tuberkolózist (XDR-TB) pedig 92 országban jegyezték. 

A gyakori gyulladásos megbetegedéseket okozó baktériumokat, mint amilyen a húgyúti gyulladás, a tüdőgyulladás, vagy a véráram gyulladásai is, egyre nehezebb megtámadni és kezelni, mivel egyre ellenállóbbá válnak. A legtöbb kórházi gyulladást például az erősen ellenálló, Staph-methicillinre nem reagáló Staphylococcus aureus, vagy más néven MRSA okozza. 

Ezek az ijesztő állapotok és az újonnan kifejlesztett antibiotikumok hiány késztette arra a WHO-t, hogy figyelmeztetést adjon ki a poszt-antibiotikus állapotról, amely során egy általános fertőzésbe vagy kisebb sebesülésbe is belehalhat. 

A legtöbb alkalmazott antibiotikum talaj mikróbákból származik

A legtöbb emberek és állatok gyógyításában egyaránt használt antibiotikum hatású gyógyszert a talaj mikróbáiból fejlesztettek ki, hiszen azok évmilliókon át termeltek az őket megtámadó egyéb, ellenséges mikróbákra méregként ható anyagokat. A penicillin, az első hatékony antibiotikum például a Penicillium nevű talajgombából származik.

Ám egy hatalmas probléma van a talaj mikróbák kutatásával, nagyon nehéz laboratóriumi körülmények között tartani őket. Ez azt jelenti, hogy a Föld mikróbáinak 99%-át nem lehet megfelelő módon kutatni, hiszen nem nőnek a laboratóriumban, ezért antibiotikumok kutatásához sem megfelelőek. Egészen mostanáig. 

Lewis professzor és kollégái kifejlesztettek egy olyan baktérium tenyésztési eljárást, amely során megmarad a baktérium természetes környezete. Ezt diffúziós kamrák használtával teszik, ahol a növeszteni kívánt talaj mikróbákat individuális, félig áteresztő membránok közé helyezett kamrákba teszik. Ezután az egész kamrát visszaültetik a füldbe. 

antibiotikum Antibiotikum - Áttörés az antibiotikum kutatásban

A félig áteresztő membránok miatt a baktérium érintkezésbe kerül különféle mikróbák és a talaj összetevőnek keverékével, amely hatására épp úgy nő, mintha a talajban lenne. Ilyen módon a kutatók olyan méretű baktérium kolóniát tudtak létrehozni, amely már megfelelő méretű a laboratóriumi kutatások elvégzéséhez.

A tízezer kolóniában huszonöt új potenciális antibiotikumot találtak

A diffúziós kamrák ismételt használatával különféle talaj baktériumokat termesztettek. A kutatócsoport hozzávetőlegesen tízezer bakteriális kolóniát tesztelt, köztük az S. aureus növekedését megfékezőt keresve. 

Huszonöt potenciális antibiotikumot találtak, amelyek közül a teixobactin nevű tűnik a legerősebbnek. 

A laborban a teixobactin többféle patogén baktériumot, köztük a gyógyszerekre nem reagáló MRSA-t és VRE-t (vancomycin ellenálló enterococci) is elpusztította.

Egereken végzett további kutatások pozitív eredményeket mutattak a septicemiát, bőrgyulladást, és tüdőgyulladást okozó baktériumok ellen. 

A teixobactin elpusztítja a baktérium sejtfalát, amely a patogén első számú védelme a támadások ellen. A kutatócsoport szerint ez azt jelenti, hogy a mikróba bárhogy is mutálódik, sejtfala mindig is a gyengepontja marad. 

Lewis professzor szerint „a teixobactin kettős hatása és kötődése a nem-peptides területekhez azt sugallja, hogy nagyon nehéz lesz ellenállást kialakítani vele szemben.”

Kollégáival együtt felfedezték, hogy az ismételt teixobactin támadások ellenére sem alakult ki ellenállás a hatóanyaggal szemben sem a Staphyloococcus aureus-ban, sem a Mycobacterium tubrcolosis-ban, amely a legtöbb tuberkolózisos megbetegedést okozza. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!