A normális étrend alapvető összetevői. Szokták őket osztályozni a szerint, hogy oldhatóak-e vízben vagy sem, valamint hogy fermentálódnak-e a szervezetben vagy nem.

A növényi rostok abban egységesen viselkednek, hogy az emberi vékonybélből nem szívódnak fel, energiát belőlük nem vagy csak alig nyerünk. Annál fontosabb szerepet játszanak a vastagbélben, ahol fermentálódnak a bélbaktériumok által, ezáltal hozzájárulnak az egészséges bélflóra kialakításához, valamint a fermentáció következtében olyan rövid szénláncú esszenciális zsírsavak szabadulnak fel belőlük, amik létfontosak sejtjeink, immunrendszerünk számára. 

Az oldható rostok leginkább a gyomor ürítését segítik elő és a vékonybélben is felgyorsítják a táplálék tranzit idejét, míg a kevésbé oldható rosttípusok inkább a vastagbél mozgását (perisztaltikáját) támogatják, valamint ezekből kiváló rövid szénláncú zsírsavak szabadulnak fel a bélbaktériumaink által. 

A bélbaktériumok mennyisége egy felnőtt emberben kb. másfél kilogramm. Születésünkkor a bélbaktériumaink több mint 95%-át a bifidobaktériumok alkotják, de ez az arány hamar megváltozik. Egészséges felnőttben a bifidobaktériumok már csak 25% át képezik a bélflórának.

A rostbevitelünk alapvetően elégtelen. Napi 5-6 g-ra tehető, pedig a kívánatos mennyiség naponta 25-35g lenne.

Gyermekek esetében a gyermek életkorához még ötöt kell hozzáadni és így számolhatják ki az ideális rost bevitelt náluk.

 

Az élelmi rostokkal tehát nem csak a gyomor, bélrendszer betegségeit előzhetjük meg, hanem a szív és érrendszeri megbetegedéseket is, mert a belőlük termelődő rövid szénláncú zsírsavak kifejezetten védik a szív és keringési rendszer sejtjeit. 

Az alacsony élelmi rost fogyasztás kapcsolatot mutat az aranyér betegséggel, a vastagbélrákkal, a divertikulitissel, az elhízással és a cukorbetegséggel is. 

Tehát együnk nyugodtan almát héjastól, spenótot, brokkolit, teljes kiőrlésű gabonákat, gyümölcsöket, és mindenek előtt sok zöldséget, nyersen, sütve, párolva.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!