A bélbaktériumok, vagy más szóval a mikrobiom fontos szerepet játszanak a szervezet egészségének fenntartásában. Azonban bár a nyugati életmód sok szempontból jótékonyan hat egészségére, rossz hatással lehet eme alapvető fontosságú baktériumok sokszínűségére.

“Több olyan összetevője is van a nyugati életmódnak, amelyek megváltoztatják a bél mikróbium összetételét és csökkenti azok sokszínűségét” - mondta Jens Walter, a kanadai Alberta Egyetem egyik munkatársa és a kutatás egyik vezetője. “Ebben az étrend, a fertőtlenítés, és olyan klinikai módszerek, mint az antibiotikumok alkalmazása vagy a császármetszés is közrejátszanak, azt azonban nem tudjuk biztosan, milyen módon változik meg a mikrobium.”

A Cell Reports magazinban megjelent tanulmányban kutatók az Egyesült Államok és Pápua Új-Guinea, a világ egyik legkevésbé városiasodott országa lakóinak bélbaktériumait hasonlították össze annak érdekében, hogy megtudják, milyen hatásai vannak a nyugati életmódnak.

A bélbaktériumoknak a fiziológiában és az egészség fenntartásában is szerepük van. A kutatás szerzői bevallása szerint jelenlegi kutatások azt sugallják, hogy a bél mikrobiumának hatalmas szerepe van abban, ahogyan a szervezet a nyugati civilizációban jellemző betegségekre reagál, mint amilyen a gyulladásos bélbetegség (IBS), az allergiák, a bélrák, és az autoimmun betegségek mint a multiple sclerosis és az egyes típusú cukorbetegség is. 

Kutatók korábban felállítottak egy hipotézist, amely szerint egy rendszertelen mikrobióma képes arra, hogy megnövelje ezen betegségek előfordulási esélyeit a nyugati világban élők körében. Mindezek mellett a bélbaktériumoknak fontos szerepe van abban, hogy védelmet biztosítsanak bizonyos fertőző betegségek ellen, mint amilyen a nem iparosodott városokban a hasmenés is lehet. 

“A Pápua Új-guineaiak többsége hagyományos, földművelésen alapuló életet folytat” - írták a kutatás szerzői. - “[Pápua Új-Guinea] egészségi rátája alacsony és szociogazdasági tényezői nem kedvezőek, a csecsemő és a szülés közbeni halandóság magas, míg az átlagos várható élettartam alacsony.”

Pápua Új-Guineában a legtöbb halált a fertőző betegségek okozzák, mint a tüdőgyulladás, a malária, a tuberkolózis, és a hasmenés. Ezzel szemben azonban az olyan betegségek, mint a multiple sclerosis vagy az egyes típusú cukorbetegség szinte egyáltalán nem fordulnak elő. 

Közel ötven Pápua Új-guineai mikrobiom hiányzik az Egyesült Államok lakóinak szervezetéből

A kutatás során negyven, két különböző  Pápua Új-guineai településből származó résztvevő ürülékében található baktériumokat figyelték meg. A vizsgáltak mind hagyományos köülmények között éltek, csatornarendszer, vízöblítés, és ivóvíz nélkül. Az ürülékükben található baktériumokat összevetették huszonkét New englandi lakos ürülékével. 

Csökkentheti a bélbaktériumok sokszínűségét a nyugati életmód Csökkentheti a bélbaktériumok sokszínűségét a nyug...

A kutatócsoport azt állapította meg, hogy a két külön népcsoport környezete miatt másfélék a belükben található mikrobiomok is. A  Pápua Új-guineai lakosok körében a leginkább az határozta meg a bélbaktériumok felépítését, hogy mennyire könnyen terjednek a bakteriális fertőzések egyik emberről a másikra. 

“Az eredmények azt jelzik, hogy az életmód csökkentheti a bakteriális szórást, ebben főképp a megfelelő higiéniai körülmények és az ivóvíz játszhat nagy szerepet, amely nagy mértékű mikrobiom változásokat idézhet elő” - mondta Dr. Water. - “Felállítottunk egy modellt, amely a környezeti hatások és a bevitt adatok alpján magyarázatot nyújt arra, miért csökken a mikrobiom sokszínűsége a városi-iparosodott társadalmakban.”

A kutatók azt is kiemelik, hogy a cikk olvasói semmiképp se kérdőjelezzék meg ezek az adatok alapján a nyugati életmód hatásait, hiszen a várható élettartam és az általános egészségügyi állapotok még így is sokkal jobbak.

“Arra azonban gondolnunk kell, hogyan csökkenthetjük a mikrobiumot érő, a modern életmód okozta károkat anélkül, hogy az életmód jótékony hatásait kockára tennénk” - ajánlja Andrew Greenhill, a cikk egyik szerzője, az ausztráliai Federation Egyetem munkatársa. 

“A kutatás eredményei olyan információval szolgálnak, amelyet a nyugatiasodás okozta hatások megelőzésére használhatunk, így lehetséges, hogy támogatni tudjuk a mikrobium sokszínűségét és továbbadását, amely tulajdonság a civilizáció során eltörlődött.”

Az kérdés marad és további kutatásokat igényel, hogy megtudjuk, pontosan milyen életmód és kulturális összetevők befolyásolják olyan szinten a mikrobiomot, hogy az megváltozik. A nyugati mikrobiomból hiányzó ötven fajta baktérium szerepe szintén kutatást igényel. 

“Az eféle kutatás hasznos információval szolgálhat a nyugati életmóddal gyakran együttjáró betegségek okainak megértésében és segíthet az ezeket megelőző vagy gyógyító módszerek felfedezésében” - foglalta össze Dr. Walter.  

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!