Ha a vérzés jelentős, akkor ez szabad szemmel is látható (makroszkópos hematuria), míg ha kismértékű, akkor csak mikroszkóp segítségével deríthető fel (mikroszkópos hematuria).
Az előbbit nagyon könnyű észrevenni és kellően ijesztő ahhoz, hogy a beteg azonnal ne felkeresse az orvosát. Ha így jár el, nagyon jól teszi, mert ha a vérzés erős, görcsös fájdalmakkal jár, akkor ez a vesekövesség szinte biztos jele. A fájdalom maga is gyakran tűrhetetlen, ami szintén azonnali orvosi segítségért kiált.
Ha a mikroszkópos vérvizelés mellett a látótérbe cilinderek és fehérje vizelés, vagy károsodott vesefunkciós értékek állnak, akkor vesebetegségre kell gondolni, melyek többsége immunológiai eltérésekre vezethető vissza.
Ha azonban a vérvizelés nem fájdalmas, akkor ennek a jelenségnek a hátterében csaknem az esetek felében a veséket vagy a húgyutakat érintő, többnyire rosszindulatú daganat áll.
Más a helyzet a mikroszkópos hematuriával,,mert ezt a beteg egyáltalán nem észleli, és az okok is nagyon sokan vannak (több száz oka lehet a mikroszkopikus vérzéseknek). Ezt a diagnózist csak akkor állíthatjuk fel, ha négyszázszoros nagyítás mellett a vizeletben látóterenként 3-4 vörösvértest figyelhető meg.
Ennél egyszerűbb a gyógyszertárakban kapható vizelet tesztcsík használata, de ennek az érzékenysége csak 90%. Álnegatív lehet a vizsgálat annál, aki sok C-vitamint fogyaszt, illetve álpozitív lehet a lelet, ha a vizelet nagyon lúgos (pH több mint 9).
A legnagyobb odafigyelés mellett is a mikroszkópos vérvizelések 50-60%-ában az okok soha nem derülnek ki. Ha a vérvizelés mellett sok fehérvérsejt is megfigyelhető a centrifugált vizeletben, akkor húgyúti gyulladás húzódhat meg a háttérben, de a prosztata jóindulatú megbetegedése, illetve az esetek kb. 4%-ában a vizelet kiválasztó rendszer valamelyik szakaszát érintő rosszindulatú megbetegedés is lehet az ok.
Intenzív testedzés után szinte mindig megjelenik minimális vér a vizeletben és nem kóros! Az okok pontosabb tisztázása céljából urológus szakorvoshoz ajánlatos fordulni.