11 természetes módszer, amellyel enyhíthető a migrén

Évente ötből közel egy amerikai állampolgárnak van valamilyen formában migrénes rohama. 25 emberből egynek pedig havonta összesen legalább 15 napot fáj a feje.

A migrén egy olyan probléma, amely rohamokban jelentkezik, súlyos, lüktető, féloldali fejfájás formájában. A migrénre jellemző még a fény- és hangérzékenység. Gyakori mellékhatása még az orrdugulás, a kábultság és a hányinger.

Mi okozza a migrént?

A migrénes fejfájás okáról máig keveset tudunk. De néhány dolog azonban biztos.
Bizonyos táplálékok ugyanis gyakran idéznek elő migrénes fejfájást. Egy 1979-es, Lancet-i tanulmány során  60 migrénes beteget kezeltek bizonyos ételek megvonásával. Az eredmények szerint a leggyakrabban migrént okozó táplálékok a búza (78%), a narancs (65%), a tojás (45%), a tea és kávé (40-40%), a csokoládé és a tej (37-37%), a marhahús (35%), a kukorica, nádcukor és az élesztő (33-33%). Amikor a résztvevők elhagyták az előbb felsorolt táplálékokat, drámai mértékben csökkent a fejfájásaik száma. A résztvevők 85 százalékánál pedig teljesen megszűntek a fejfájások.

Más, bizonyítottan is migrént okozó táplálékok a sajt, bor és a sör.

De az adalékanyagok is nagy szerepet játsszanak a migrén kialakulásában. A Journal of Headache Pain című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mononátrium-glutamát (MSG) egyszeri fogyasztása az egészséges tesztalanyok többségénél fejfájást idézett elő.
Továbbá a mesterséges édesítő aszpartám is kapcsolatba hozható a migrénnel. Ennek egyik oka az lehet, hogy az aszpartám a szövetekben formaldehiddé bomlik le. A szukralóz, vagyis egy másik mesterséges édesítő, amelyet Splenda néven árusítanak, ugyanúgy felelős lehet a migrén kiváltásáért.

Ezen kívül a nehézfémek is befolyásolhatják a migrénes fejfájást. Egy törökországi tanulmány során a kutatók megállapították, hogy a kontrollcsoporthoz képest a migrénes csoport szervezete jelentősen nagyobb mennyiségű kadmiumot, vasat, ólmot és mangánt tartalmazott.
A hagyományos, migrén kezelésére használt gyógyszerek se nem hatékonyak, se nem tolerálhatóak a szervezet számára. Viszont, ha a migrént serkentő táplálékok elhagyását kombinálják a természetes gyógymódokkal, akkor bizonyítottan is kezelhetőbbé válnak a migrénes fejfájások.

Alább 12 olyan módszerről és táplálékról olvashat, amelyekkel megelőzhető és enyhíthető a migrénes fejfájás.

1. Magnézium

A tanulmányok szerint a migrénes betegek vérében jelentősen alacsonyabb a magnéziumszint, de a beteg nem biztos, hogy tud róla, ha tényleg ez a probléma. A legtöbb vérvizsgálat nem igazán tükrözi, mekkora a szervezet magnéziumkészlete, mivel kevesebb, mint 2 százaléknyi magnéziumot mérnek csak. A szervezetben a magnézium nagy része a csontokban (67%), és a sejtekben (31%) található.

Néhány orvos szerint a magnézium annyira fontos tényező, hogy az összes migrénes beteget magnéziummal kéne kezelni. 21 tanulmány meta-analízise szerint az intravénásan beadott magnézium jelentősen enyhíti az akut migrén súlyosságát 15-45 perc alatt. A szájon át bevett magnézium pedig jelentősen csökkenti a migrén gyakoriságát és intenzitását.

Egy randomizált, kettősvak, placebo-kontrollált, párhuzamos csoportban végzett vizsgálat során a migrénre hajlamos gyerekek vagy magnézium-oxidot (napi 9 mg/testsúly kilogrammonként) vagy placebót kaptak. 16 hét elteltével a magnéziumot szedő csoportnál csökkent nem csak a fejfájás súlyossága, de a fejfájás gyakorisága is.

2. Akupunktúra

Kínában évszázadok óta használják az akupunktúrát a migrénes fejfájás kezelésére. A Headache című folyóiratban megjelent multicentrikus, randomizált, kontrollált tanulmány során a migrénes betegeket három csoportra osztották. Az egyik csoport valódi akupunktúrás kezelést kapott, míg a másik két csoport csak ál-akupunktúrát. Minden beteg egy kezelést kapott, majd 24 órán át mindenkinél megfigyelték az akupunktúra hatásait. A fájdalom mértékét a Vizuális Analóg Skálával mérték (VAS). Két óra elteltével csak a valódi akupunktúrát kapott csoportnál enyhült a fájdalom mértéke. Négy óra elteltével a csoport VAS értékei tízszeresen csökkentek az ál-akupunktúrát kapott emberekéhez képest. 24 órán belül pedig a valódi akupunktúrát kapott csoport 40,7 százalékánál teljesen megszűnt, 79,6 százalékuknál pedig nem tért vissza vagy erősödött fel a fájdalom.

De az akupunktúra nem csak a placebónál jobb kezelési módszer. Az akupunktúrával ugyanis hatékonyabban enyhíthető a migrén, mint a gyógyszerekkel és más gyógymódokkal. 

Egy 2015-ös Cochrane szemlében 22 vizsgálat 4419 résztvevőjének eredményeit nézték át. A kutatók a bizonyítékok alapján megállapították, hogy az akupunktúra nem csak az akut migrénes rohamok kezelésére jó, de további előnyei is vannak. A kutatók szerint "a tanulmányokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az akupunktúra legalább olyan hatékony (ha nem hatékonyabb), mint profilaktikus (betegséget megelőző) gyógyszeres kezelés, és kevesebb mellékhatással is jár."

Más vizsgálatok során pedig bebizonyosodott, hogy az akupunktúra hatékonyabb és biztonságosabb, mint a metoprololés a flunarizin gyógyszerek használata. Az akupunktúra előnyei közé tartozik például, hogy csökkenti a fájdalomcsillapítók szedésének gyakoriságát, valamint javít a betegek életminőségén.

A tanulmányok szerint az akupunktúra jótékony hatása annak köszönhető, hogy képes szabályozni az anyagcsere folyamatokat az agyban, vagyis csökkenti a mátrix metalloproteináz-2 (MMP-2) szintjét és aktivitását, illetve csökkenti a nitrogén-oxid szintjét is.

3. Hátmasszázs

Egy 2011-ben készült 21 tanulmányt átfogó meta-analízis szerint a hátmasszázzsal, főleg a gerinc manipulatív terápiájával (SMT), enyhíthető a migrénes fejfájás. Egy 127 migrénes beteget vizsgáló randomizált, kontrollált vizsgálat során 84 beteget két hónapig (16 kezelési alkalom) SMT-vel kezeltek. A kontrollcsoporthoz képest az SMT-vel kezelt betegeknél jelentősen csökkent a migrén gyakorisága, hossza, a tünetek súlyossága és a felhasznált gyógyszermennyiség. Az SMT-s csoport körülbelül 22 százaléka számolt be arról, hogy a migrén gyakorisága több mint 90 százalékkal csökkent. Továbbá a csoport körülbelül 50 százalékánál jelentős mértékben enyhültek a rohamok tünetei. A résztvevők több mint 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a migrén legfőbb oka a stressz. A kutatók ez alapján úgy gondolják, hogy a hátmasszázs enyhíti a stresszhez köthető feszült állapotot.

4. Mozgás

A kutatások szerint a testmozgással enyhíthetőek a migrén tünetei. Egy kontrollált, randomizált tanulmány során (ami a Clinical Journal of Sports Medicine című folyóiratban jelent meg) migrénes betegek egy csoportját vizsgálták hat héten át. A betegek heti kétszer beltéri edzésen vettek részt, ami 45 perc aerobikból és 15 perc progresszív izomlazító gyakorlatokból állt. A kontrollcsoporthoz képest a testmozgással kezelt csoport arról számolt be, hogy jelentősen csökkent a migrénes fájdalom intenzitása.

Más mozgásformák még, amelyek bizonyítottan enyhítik a migrént, a qigong és a jóga.

5. Éber figyelmen alapuló kognitív terápia

Egy randomizált tanulmány beszámolója szerint (ami a Headache című folyóiratban jelent meg) azoknak a migrénes betegeknek, akik egy 8 hetes éber figyelmen alapuló stresszcsökkentő programban vettek részt, 1,4-szer kevesebb migrénjük volt havonta, mint a kontrollcsoport tagjainak, valamint a fejfájásaik intenzitása is csökkent.

6. Gluténmentes étrend

Egy német tanulmány során 72 krónikus gyomorhuruttal diagnosztizált résztvevőt vizsgáltak, és azt állapították meg, hogy a betegek 28 százaléka szenvedett a migréntől is. De ez fordítva is igaz: egy olasz tanulmány (ami az American Journal of Gastroenterology című folyóiratban jelent meg) szerint ugyanis a migrénes betegeknél jelentősen nagy a krónikus gyomorhurut kialakulásának aránya. Egy kísérlet során 90 migrénes beteget vizsgáltak. A betegek 4,4 százalékánál diagnosztizáltak krónikus gyomorhurutot, míg a kontrollcsoport esetében csak a résztvevők 0,4 százalékánál. Hat hónap gluténmentes diétával való kezelés után a négyből egy krónikus gyomorhurutos betegnek megszűntek a migrénes rohamai, míg a többi három betegnél csökkent a migrén gyakorisága, hossza és intenzitása.

7. Q10 koenzim

A Q10 hiány elég gyakori probléma a migrénes betegeknél. A Cincinnati Gyermekkórház és Egészségügyi Központ orvosai 1550 gyermeknél és tinédzsernél mérték meg a Q10 szintet. Akiknél alacsony Q10 szintet állapítottak meg, azoknak napi 1-3 mg Q10-et kellett szedniük testsúly kilogrammként. Néhány hónap elteltével a Q10-zel kezelt betegek arról számoltak be, hogy kevesebbszer fáj a fejük, és a migrén tünetei is enyhültek.

A philadelphiai Thomas Jefferson Egyetemen készült tanulmány szerint pedig a Q10-zel hatékonyan megakadályozható a migrén kialakulása. A tanulmány során az orvosok 32 migrénes beteget napi 150 mg Q10-zel kezeltek. A harmadik hónap végére a betegek 61,3 százalékánál több mint 50 százalékban csökkent a migrénes fejfájással töltött napok száma. Ezen kívül a migrén gyakorisága 55,3 százalékkal csökkent, valamint a Q10 szedésének mellékhatásai sem voltak.

Egy másik, kettősvak, randomizált svájci tanulmány során 42 migrénes beteget vizsgáltak; míg a betegek egyik csoportja napi háromszor 100 mg Q10-et, addig a másik csoport ugyanilyen gyakorisággal placebót kapott. Három hónap elteltével a kapott eredmények szerint a Q10 hatásosabb gyógymódnak bizonyult, mint a placebo, mivel csökkent a rohamok, valamint a fejfájással és hányingerrel töltött napok száma. 

8. Gingko biloba

Egy olasz tanulmány során 24 tinédzsert vizsgáltak. A tanulmány szerint a Ginkgolide B (vagyis a gingko biloba egyik összetevője) hatékonyan csökkenti a migrénes fejfájások gyakoriságát, illetve csökkenti a migrénre szedett gyógyszerek szükségességét.
Egy másik olasz, 50 nő bevonásával készült tanulmány során pedig bebizonyosodott, hogy a Ginkgolide B csökkenti a migrén hosszát és gyakoriságát. A résztvevők napi kétszer 60 mg ginkgo bilobát kaptak négy hónapon át. A negyedik hónap végére a migrének száma személyenként átlagosan 3,7-ről 1,2-re, valamint a migrének hossza átlagosan 40 percről 17,6 percre csökkent.

9. B-vitamin

A kutatók szerint a magas homocisztein szint is kapcsolatban áll a migrénnel. Egy randomizált, duplavak, placebo-kontrollált, 52 migrénes beteg részvételével készült vizsgálat során megállapították, hogy a B-vitamin szedésével felére csökkenthető a migrén tüneteinek súlyossága. A betegek minden nap vagy placebót, vagy a következőkből álló keveréket kapták: 2 mg folsav, 25 mg B6-vitamin, és 400 mikrogramm B12-vitamin. Hat hónap alatt a homocisztein szint 39 százalékkal csökkent a B-vitamint szedő csoportnál, míg a placebót szedőknél nem történt változás. Ezen kívül az előbbi csoportnál a fejfájás gyakorisága és a fájdalom súlyossága is csökkent, míg az utóbbi csoportnál nem.

A Neurology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magas dózisban szedett riboflavin (B2-vitamin) megakadályozza a migrén kialakulását. A kutatók egy randomizált vizsgálat során 55 migrénes betegnél hasonlították össze a riboflavin (napi 400 mg) és a placebó hatását. Három hónap után a riboflavin egyértelműen jobbnak bizonyult a placebónál, mivel hatékonyabban csökkentette a rohamok gyakoriságát. Továbbá a betegek 59 százaléka számolt be arról, hogy 50 százalékkal csökkent a fejfájások száma, míg a placebo esetében ez csak 15 százalék volt.

Ezen kívül a Mayo Klinikán feljegyzett esettanulmány szerint egy migrénes beteg állapota drasztikusan javulni kezdett, miután niacinnal (B3-vitamin) kezdték kezelni.

10. Levendulaolaj

A levendula illóolajos inhalálással hatékonyan kezelhető az akut migrénes fejfájás. Egy 47 migrénes beteget vizsgáló tanulmány során a résztvevők fele 15 percig levendula illóolajjal inhalált, a kontrollcsoport pedig ugyanennyi ideig folyékony paraffinnal. A betegeknek két órán át 30 perces időközönként le kellett jegyezniük, mennyire súlyos a fejfájásuk és milyen tüneteik vannak. A kontrollcsoport 1,6-os értékéhez képest a fejfájás súlyossága átlagosan 3,6-os értéket mutatott (Vizuális Analóg Skálán). Ezen kívül a levendulás csoport 71 százalékánál teljesen vagy részlegesen megszűnt a fejfájás, míg a kontrollcsoportnál csak 47 százalékban.

11. Acsalapu

Egy német tanulmány szerint az acsalapu gyökerének kivonata mind a gyerekeknél, mind a tinédzsereknél megakadályozza a migrén kialakulását. A kutatók 108, súlyos migrénnel küzdő 6-17 év közötti gyermeket és tinédzsert toboroztak, majd a résztvevőket, koruktól függően, 50-150 mg acsalapu gyökér kivonattal kezelték. Négy hónap után a betegek 77 százaléka számolt be arról, hogy legalább 50 (pontosabban 63) százalékkal csökkent a migrénes rohamok gyakorisága. Továbbá a betegek 91 százaléka érezte úgy, hogy nagymértékben, vagy legalább egy kicsit javult az állapota a négy hónapos kezelésnek köszönhetően.

Egy felnőttek bevonásával készült tanulmány során a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem kutatói megállapították, hogy az acsalapu kivonattal hatékonyan megakadályozható a migrén kialakulása. Az orvosok a 245 migrénes beteget három csoportra osztották fel: valaki placebót, valaki 75 mg, valaki pedig 50 mg acsalapu kivonatot kapott. A négy hónapos kezelés után a migrénes rohamok gyakorisága átlagosan 48, 36, és 26 százalékkal csökkent a 75 mg-ot, 50 mg-ot és a placebót szedő csoportnál. Továbbá a 75 mg-ot szedők 68 százaléka, és a placebót szedők 49 százaléka számolt be arról, hogy a migrénes rohamok gyakorisága több mint 50 százalékkal csökkent.