“Tanulmányunk azt bizonyítja, hogy nem szükséges rengeteg időt szánni agyi kapacitásaink javítására” - mondta Lisa Weinberg, egyetemi diák, a kutatás vezetője.  

Az aerobic mozgásformák megfigyelése mellett Weinberg és csapata azt is megvizsgálták, az ellenállással dolgozó mozgások, mint a súlyemelés, a fekvőtámasz, vagy a felülés, hogyan befolyásolja a memóriát. 
 
Kísérletükhöz 46 főt kértek fel, közülük 29 nő és 17 férfi, akiket véletlenszerűen két csapatba osztottak. A kísérlet első részében a résztvevőknek 90 képet mutattak. A sorozat azonos arányban tartalmaztak pozitív, semleges, és negatív képeket. A képsorok vizicsúszdázó gyerekeket, órákat, de megcsonkított testeket is mutattak. A résztvevőket arra kérték, minél többet jegyezzenek meg belőlük. 
 
Ezután a résztvevőket újra csoportosították 'aktív' és 'passzív' csapatba, majd lábat dolgoztató, ellenállással dolgozó testedző gépekhez ültették őket. Az aktív csapatot arra kérték, ötven alkalommal nyújtsák ki és húzzák vissza lábukat, a lehető legnagyobb energiabefektetéssel. A passzív csoporttól azt kérték, csupán üljenek a székben és hagyják a gépet dolgozni helyettük. A résztvevők vérnyomását és szívritmusát folyamatosan figyelték, valamint nyálmintákat is vettek. 
 
Az 'aktív' csoport jobban vissza tudta idézni a képeket
 
Két nappal később újból megmutatták a képeket a résztvevőknek, ám ekkor az eredeti 90 képhez 90 új képet is kevertek. 

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy sok hónapnyi aerobic mozgás, mint a futás, kerékpározás, vagy az úszás javíthatják a memóriát. A jelenlegi kutatások azonban, melyet az Acta Psychologia magazinban publikáltak, azt mutatják be, hogy sokkal rövidebb idő alatt is hasonló memória javulás tapasztalható.

A passzív csoport tagjai a képek 50%-át ismerték fel, az aktív csoport tagjai pedig átlagosan 60%-ot tudtak felidézni. Az összes résztvevő sikeresebben ismerte fel a pozitív és a negatív képeket, mint a semlegeseket, ám az aktív csoport tagjanak ez is könnyebben ment. A kutatók szerint ez azért van, mert rövid időszakig tartó stressz után könnyebb megjegyezni az érzelmi alapú élményeket. 

Az eredmények konzisztensek a korábban rágcsálókon végzett kutatások eredményeivel. Ekkor a stresszes helyzetek norepinefrint váltottak ki, amely hormon a memória javítására alkalmas. 
 
A résztvevők nyálmintáit analizálva a kutatók az aktív csoportnál megemelkedett alfa-amiláz szintet mértek, amely norepinefrin kiválásra utal. 
 
Audrey Duarte, a Georgia egyetem pszichológia professzora az eredményeket a következőképp írta le: 
“Drága fMRI kutatások nélkül is kimutatja kutatásunk, az agy mely részeit segíti a testmozgás. Az eredmények bíztatóak, hiszen a rágcsálókon végzett kutatásokkor megvizsgáltuk, az agy pontosan melyik részei felelősek a stressz okozta memória javulásért, amely azonos a testmoozgás okozta területtel.”
 
Az egyetem a súlyemeléssel dolgozó mozgásformákat figyelte meg, ám Weinberg szerint egyéb, ellenállással dolgozó mozgásformák, mint a guggolások vagy térdhajlítások is hasonló eredményeket mutathatnak.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!