A legtöbb olvasó szed különböző étrend-kiegészítőket, és mégis a legtöbb ember nem érti igazán, hogy milyen vitaminokat és ásványi anyagokat szed és miért. Ezért úgy döntöttem, írok néhány cikket, amelyek a szervezet ásványi anyagainak és vitaminjainak szerepeit tárgyalják, és megvizsgáljuk azt, hogyan hatnak ezek a pajzsmirigy hormon egészséges szintjére. Ez a cikk a nátrium és a kálium fontosságára fog koncentrálni.

A nátriumnak és a káliumnak rendkívül fontos szerepe van a folyadék és elektrolit egyensúlyban, ahogyan a neurotranszmisszióban is, más fontos élettani funkciókkal egyetemben. A kálium a fő intracelluláris (sejten belüli) kation, míg a nátrium a fő extracelluláris (sejten kívüli) kation. A mellékvesék is fontos szerepet játszanak a nátrium és kálium szállítás szabályozásában.

A nátrium és kálium fontos szerepet játszik a pajzsmirigy egészséges működésében.

Még több tény a káliumról

Amellett, hogy fontos szerepet játszik a folyadék és elektrolit egyensúlyban, ahogyan a neurotranszmisszióban is, a káliumnak még más funkciói is vannak. A glükóz glikogénné változtatásához elengedhetetlen, ahogyan a membrán polarizáláshoz is, az izom összehúzódáshoz és a hormon kiválasztáshoz. Mivel fontos szerepe van a folyadék és elektrolit egyensúly szabályozásában, ezáltal segíti a vérnyomás szabályozását is. Ha valaki káliumhiányban szenved, fáradtságot, gyengeséget, hányingert, hányást, remegést, megnövekedett vérnyomást, tachicardiát és izomgörcsöket tapasztalhat. Az ajánlott napi kálium bevitel 5g, kivéve bizonyos vesebetegségben szenvedőknél.

Ennyi káliumot a normális táplálkozás során minden nap magunkhoz is veszünk. A felesleges káliumtól a veséink szabadítanak meg minket.  

A fenti tüneteket nagy részét sok betegemnél tapasztalom, akik Graves-betegségben vagy Hashimoto tireoiditiszben szenvednek. Egy pajzsmirigy túltengéses betegnél a kálium hiány súlyosbíthatja a kardiológiai tüneteket. Így miközben a betegekkel,pajzsmirigy működést gátló gyógyszereket és bétablokkolókat szedetünk a betegekkel biztosítanunk kell azt is, hogy elegendő káliumot is vigyenek be a szervezetükbe. Sok pajzsmirigy túlműködésben szenvedő betegnek van kálium hiánya, amely néhány fenti tünet okozója is lehet.

Fontos azonban, hogy óvatosan szedjünk nagyobb dózisú káliumot, mert hasmenéshez vagy egyéb emésztőrendszeri tünetekhez is vezethet. Sőt, a hyperkalemia (ha túl sok kálium van a vérben), szívritmuszavarokhoz, súlyos esetben akár szívleálláshoz  is vezethet. Ez  valószínű  veseelégtelenségben szenvedőknél, illetve bizonyos gyógyszerek szedése mellett (pl.: ACE-gátlók, ARB blokkolók, spironolaktonok), és bizonyos betegségek esetében. 

A kálium forrásai az étrendben

A banán, az alma, grapefruit, avokádó, spenót, tök, a legtöbb tejtermék, húsok, szárnyasok, halak és hüvelyesek. A legtöbb kálium azonban a szárított paradicsomban van, kb. tízszer annyi, mint a banánban. A napi 5g kálium kb. fél kg zöldség, illetve gyümölcs elfogyasztásával könnyedén biztosítható. 

Még több tény a nátriumról

Ahogyan a kálium, a nátrium is fontos a folyadékszintek és az elektrolit egyensúly szabályozásában és a neurotranszmisszióban. A kálium a legfontosabb sejten belüli, míg a nátrium a legfontosabb sejten kívüli elektrolit. Napi 5g az ajánlott mennyiség belőle (valóban az egyezés nem véletlen!). A szervezetünkben a kálium és nátrium mennyisége csaknem teljesen megegyező, csak az előbbi bent van a sejtekben zömmel, míg utóbbi főleg a sejten kívüli terekben található. Egy nagyon energiaigényes pumpa rendszer tartja fenn életünk során ezt a megoszlást, ami pl. agyunkban a felhasznált energia több mint 40%-át használja fel. Mikor a test meghal,a sejtekből kizúdul a sok kálium, illetve a sejtekbe bezúdul a sok nátrium, míg az egyensúly be nem áll (ezért volt nagy bravúr az intravénás káliummal ölő, magukat egészségügyi dolgozóknak nevezőt személyek lebuktatása szerte a világon). A nátriumhiány fáradtsághoz, gyengeséghez, hányingerhez és izomgörcsökhöz vezethet. Sokan aggódnak a túlzott nátriumfogyasztás lehetséges mellékhatásai, mint például a magas vérnyomás miatt, ami reális veszély, ha arra gondolunk, hogy az ajánlott mennyiség több mint háromszorosát fogyasztjuk nap, mint nap. Só nélkül ételeink egy része, főleg a gabonából észült ételek, pl. kenyér- szinte ehetetlenek.

Mivel a túlzott nátriumfogyasztás magas vérnyomást és egyéb egészségügyi problémákat okozhat, sok páciensem meglepődik, amikor természetes tengeri só fogyasztását ajánlom nekik. A legtöbb embernek napi negyed vagy fél kávéskanálnyi tengeri só elfogyasztása hasznos lehet, egyesekre még ennél több is jó hatással lehet. Ez fokozottan igaz azokra, akiknek mellékvese problémáik vannak. Azonban az fontos, hogy természetes tengeri sót fogyasszunk és ne finomított sót, mivel ez utóbbi valószínűbb, hogy vérnyomásproblémákat okozhat. Emellett azt is fontos szem előtt tartani, hogy azok, akik magas vérnyomással küszködnek, általában nem  csak a túlzott só fogyasztásnak köszönhetik ezt. 

Ezen felül a nátrium segíti a szervezet pH-szabályzását is, így a szervezet lúgossága is megőrizhető. A természetes tengeri só a nátrium mellett más ásványi anyagokat is tartalmaz, de a nátrium ezekből a legfontosabb számunkra.

Hogyan befolyásolja a kálium és a nátrium a pajzsmirigy hormon egészséges szintjét?

A kálium a szívproblémákkal küszködőknek mindenképp fontos lehet, ezek a pajzsmirigy túlműködéses vagy időnként az alulműködéses betegségek esetén is gyakran előfordulnak. Általában persze nem a káliumhiány okozza ezeket, hanem a pajzsmirigy hormon túlzott termelődése, de ha emellett még káliumhiányban is szenved a páciens, akkor a tünetek súlyosbodhatnak.

A pajzsmirigy hormon bioszintézise a nátrium-jód szimportertől függ.  Emellett a pajzsmirigy hormon bizonyítottan módosítja a szívben a káliumcsatornák génexpresszióját.

Mind a káliumot, mind a nátriumot a mellékvese kéreg hormonok szabályozzák, így ha ezekkel baj van, akkor kiegyensúlyozatlanná válhat ezen ásványi anyagok szintje. 

A mellékvese betegségei az aldoszteron mellett a kortizol hormon kiválasztását is befolyásolják, ha ezek szintje lecsökken, akkor pedig a nátriumot a véráramból választja ki a szervezet. Azért, hogy a szervezet megőrizze a kálium és nátrium helyes arányát, a kálium ebben az esetben kiválik a sejtből, hogy megőrizze az arányt. Ez esetben a vérben magas lesz a kálium szintje, miközben a sejtek káliumot veszítenek. Ebben az esetben nátrium kálium nélkül történő szedése még ronthat is a helyzeten, de a megoldás a megfelelő hormonpótlás.

Míg a mellékvesék szabályozzák ezen ásványi anyagok szintjét, ezek elégtelen szintje befolyással lehet a mellékvesére is és így a pajzsmirigy egészségére is. Például, ha valaki alacsony kortizol szintre édesgyökeret fogyaszt, ha nem vigyáz, ezzel csökkentheti a kálium szintjét is és ezáltal ronthatja a betegség állapotát. Az elégtelen nátriumbevitel szintén befolyásolhatja a mellékveséket, emellett a túl magas nátrium és kálium bevitel is lehet káros.

Összességében, mindkét ásványi anyag rendkívül fontos a szervezet számára. Akkor járunk el helyesen, ha az étkezés során a nátrium és a kálium bevitel aránya 1:1, ami ép vesék esetében 5-5 g-ot jelent mindegyikből.

 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!