Becslések szerint a fejlett világ lakosságának kb. 15-30%-a szenvedhet pajzsmirigy rendellenességben. A leggyakrabban tapasztalt tünetek a letargia, depresszió és hirtelen súlygyarapodás. A gyulladáscsökkentő étrend és életmód azonban természetes módon serkenti a pajzsmirigy egészséges működését.

A pajzsmirigy a környezetből származó méreganyagokra legérzékenyebb területek egyike. A leggyakoribb ilyen méreganyagok a vizekben és a levegőben található ipari szennyeződések, az orvosi készülékekből és a mikrohullámokból áradó ionizáló sugárzás, nehézfémek (higany, ólom, alumínium), perfluorooctanoate (PFOA) és más, a teflonbevonatú edényekből származó vegyi anyagok, a sok készételben, fogkrémben, de még a vízben is megtalálható fluorid, és a gyulladást okozó adalékanyagok és étel allergének.

Étrendünk fontos szerepet játszik a pajzsmirigy egészséges működésében.

Mit tehetünk hát a környezeti méreganyagok kiszűrésének érdekében?

Ajánlatos az egész házban víz- és levegőtisztító berendezés használata, a mikrohullámú sütő használatának hanyagolása, a higanyt, amalgámot tartalmazó fogtömések azonnali kicseréltetése, és a teflonbevonatú edények jó minőségű kerámia-, rozsdamentes acél, vagy öntöttvas konyhafelszerelésre történő cseréje.

Bizonyos ételek elhagyása, vagy megfelelő elkészítése is célszerű.

A pajzsmirigy számára a legkárosabb méreganyag a glutén. A glutén egy természetben előforduló fehérje, mely leginkább a búzában, árpában, rozsban, kamut búzában és a tönkölyben fordul elő, de szinte mindegyik készétel tartalmaz glutént, de bizonyos alapanyagok, így például a zabliszt is gyakran gluténnel szennyezett.

A glutén molekula nagyban hasonlít a pajzsmirigyben található molekulákhoz. A dysbiosisban (a bélmikroflóra egyensúlyi állapotának felborulása), szivárgó bél szindrómában, és lisztérzékenységben szenvedő betegeknél nagyobb eséllyel alakulhat ki olyan, a glutén által kiváltott autoimmun-reakció, mely gyulladást okoz a pajzsmirigyben. 

A goitrogének olyan természetben előforduló vegyületek, melyek megakadályozzák a pajzsmirigy hormonjainak termelését. A nem fermentált szójatermékek sajnos tetemes mennyiségű goitrogént tartalmaznak. Az egyetlen eljárás, mely gátolni látszik a goitrogének toxikus hatását, a fermentálás. Fermentálással készül például a miso (erjesztett szójakrém), a tempeh (főtt szójababból készülő fermentált pástétom), vagy a natto (erjesztett szójabab). Minden más szójatermék kerülendő!

A keresztesvirágú zöldségek, mint például a brokkoli és a leveles kel, bár tartalmaznak kis mennyiségű goitrogént, ezt szerencsére a főzési-párolási eljárás során elveszítik, így bátran élvezhetjük egészségünkre széles körben gyakorolt előnyös hatásaikat. A párolás a lehető legjobb választás, hiszen a legtöbb tápanyag így marad meg a zöldségben.

A pajzsmirigy rendellenességgel küzdő betegek gyakran szenvednek ételallergiában is. Általában a diófélék (leggyakrabban a földimogyoró), a tojás, és a magas fehérjetartalmú ételek váltanak ki allergiát, de a zöldségek közül a padlizsán, a krumpli és a paradicsom is gyakran szerepel az allergiát kiváltó ételek listáján. Ilyen esetben mindenféle készétel fogyasztása kerülendő!

A gyulladáscsökkentő étrend alapvetően fontos a pajzsmirigy működésének helyreállításához. A készételek, cukrok, és a fentebb felsorolt allergiát kiváltó ételek szigorúan kerülendők!

A táplálkozás fitotápanyagokban bővelkedő zöldségekben, egészséges zsírokban és tiszta fehérjékben gazdag kell, hogy legyen.

A keményítőmentes zöldségek, a gyógynövények és az ezekből készült teák jó antioxidáns források.

Egészséges zsíroknak számítanak a kókuszból készült termékek (kókuszzsír, kókusztej, kókuszvíz), az avokádó, olívaolaj, dió, magvak és a jó minőségű omega3-zsírsavban gazdag halak, vagy étrend-kiegészítők. 

Egészséges fehérjék a vadon fogott halak, a szabadon tartott és fűvel etetett állatoktól származó hús, illetve nem szabad megfeledkezni a hüvelyesekről sem (babfélék, borsók, lencsefélék)!

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!