Az alulműködő pajzsmirigy gyakran felelős a hízásért. Ennek oka, hogy a nyakat elölről körülölelő, pillangó alakú szervünk, a pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amik kontrollálják az anyagcserét, a testsúlyt, a légzést, szívritmust és még sok más fontos funkciót.
Felmerül azonban a kérdés, hogy amellett, hogy a pajzsmirigy alulműködés elősegíti a hízást, vajon önmagában az elhízás elősegíti-e a pajzsmirigy alulműködését?
Azt már egyértelműen tudjuk, hogy a túlsúly növeli a pajzsmirigy rák előfordulásának gyakoriságát. Minél magasabb az egyén BMI-indexe, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki nála pajzsmirigyrák és hal meg a betegség következtében.
A kutatók már korábban megállapították, hogy a TSH-hormon, mely a pajzsmirigy hormontermelését szabályozza, fontos szerepet játszik a pajzsmirigyrák kialakulásában, mivel hatással van a pajzsmirigy sejtjeinek növekedésére. Ha valakinek pajzsmirigy alulműködése van, a TSH-szintje általában magas, a T3 és T4 hormonok szintje pedig alacsony, s így kialakul nála a súlygyarapodás.
Milyen mértékű testsúly változás lehet hatással a pajzsmirigy működésére?
Megfigyelték, hogy a testtömegindex 5 egységnyi növekedése már hatással van a pajzsmirigy hormonok szintjére. Lefordítva ez azt jelenti, hogy ha egy 172 cm magas ember testsúlya 63,5kg-ról felszalad 77kg-ra, s ez által BMI-indexe 21-ről 26-ra változik (25 felett már túlsúlyról beszélünk), ez a változás már kihat a pajzsmirigy működésére.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a túlsúly vagy elhízás kialakulása nem csak a pajzsmirigyrák kockázatát növeli, hanem a hormonszintek megborulásához is vezet (ami egyébként valahol összefügghet).
A fogyás révén csökkenhet a szervezet TSH-szintje, s ez által csökkenhet a pajzsmirigyrák kockázata is.
Így tehát sok esetben a pajzsmirigy működésének zavara az elhízás eredménye és nem annak kiváltó oka.