Sok pajzsmirigy és autoimmun pajzsmirigy betegségben szenvedő páciens nehezen fogy le. Általában ez az alulműködés esetében tapasztalható, de időnként arról is hallani, hogy túlműködéses betegeknek hízással kapcsolatos problémáik vannak, ez általában a pajzsmirigy  hormontermelését gátló gyógyszereknek köszönhető. Ha valaki nehezen fogy, általában a diétára és a mozgásra koncentrálnak és természetesen ez a két dolog elengedhetetlen az egészséges testsúly megtartásához, azonban bizonyos emberek még helyes étkezés és testmozgás mellett sem tudnak megszabadulni nem kívánt kilóiktól. Ebben az esetben gyakran inzulin rezisztencia áll a dolog hátterében.

Egy korábbi cikkemben már részletesen kifejtettem, hogy mi is az inzulin rezisztencia, mik a tünetei, hogyan tesztelhető, tehát ezekre most nem térnék ki. Az inzulin rezisztencia során a szervezet ellenállóvá válik az inzulin hatásaival szemben. Bár a rezisztencia kialakulásában az étrendi szokásoknak is nagy szerepe van, a már meglévő rezisztencia helyes étrenddel önmagában általában már nem orvosolható.

Az elhízás és túlsúly kialakulásának elsődleges oka a szervezetben lévő krónikus gyulladás.

Gyulladás és kövérség

Először a kétféle zsírszövetről írnék, az egyik a barna szövet, amely nagyszámú mitokondriumot tartalmaz és metabolikusan aktív, ez főleg a kisgyermekekben van jelen. A második típus a fehér szövet, amely a hosszú távú zsírtárolás helye és felelős a hasi elhízásért, a 2-es típusú diabéteszért és egyéb kardiovaszkuláris betegségekért is. A zsírsejtek emellett számos hormont is kiválasztanak, citokineket és más proteineket is.

Koncentráljunk most a gyulladásra, sokféle tényező okozhat gyulladást, mint a szegényes diéta, a stressz, a kórokozók, a szivárgó bél szindróma, és más tényezők is. Habár a gyulladásos folyamat meglehetősen bonyolult, azt fontos megérteni, hogy a gyulladás az immunrendszer válaszának köszönhető és a gyulladás során a szervezet hisztamint, leukotriéneket, prostaglandinokat, citokineket és egyéb anyagokat szabadít fel, amelyek fontos szerepet játszanak a folyamatban. Nem mennék bele a részletekbe, de a gyulladási folyamat során a nukleáris faktor kappa B (NF-kB) is aktiválódik, és a gyulladás súlyosságától függően bizonyos gyulladást jelző markerek szintjének emelkedése is megfigyelhető, mint például a C-reaktív proteiné (CRP). 

Bár sokan zsír tartájként gondolnak a zsírsejtekre, valójában meglehetősen aktívak. Ahogyan az immunsejtek, a zsírsejtek is citokineket termelnek (pl. IL-1, TNF-alfa, makrofágok). De hogyan kapcsolódik ez a súlynövekedéshez? Ha valaki nem megfelelően étkezik, megnövekszik a vér glükóz szintje, és így a zsírsejtek környezetében is megnő a vércukor szint. Más szavakkal a felesleges szénhidrátok trigliceriddé alakulnak, és így sok finomított étel és szénhidrát fogyasztása több zsírsejthez, majd elhízáshoz vezet.

Sokan azonban nem tudják, hogy ezek a zsírsejtek gyulladási mediátorokat bocsátanak ki a perifériális keringési rendszerbe. Tehát minél több zsírsejtje van valakinek, annál inkább hajlamos gyulladásra a  szervezete, emellett a zsírsejtek adipocitokineket is kibocsátanak, amelyek a táplálékbevétel szabályozói, ezek közül a legismertebb a leptin, amely az étkezés szabályozásában játszik szerepet. A hipotalamuszban találhatók leptin receptorok, amelyek szabályozzák a jóllakottság érzetét, és amikor megnő a leptinszint (ahogyan a kövérség esetében), ez a bonyolult szabályozása a testsúlynak végletesen megborulhat. Úgy tűnik, szemben a cukrokkal és a fehérjékkel, melyeket szervezetünk nem vagy csak minimális mennyiségben képes tárolni, a zsírokból a tároló kapacitásunk szinte korlátlan (gondoljunk az extrém kövér, több száz kilós emberekre.)

Összefoglalás

A legfontosabb tehát azt megérteni, hogy a fokozott szénhidrát-bevitel, a glükóz szintjének növekedéséhez vezet. A felesleges cukrokból a szervezetünk zsírt szintetizál, e közben növekszik a zsírsejtek száma is. Minél több valakinek a zsírsejtje, annál nagyobb a szervezet gyulladásra való hajlama, és bár megfelelően enni és mozogni fontos, egyes esetekben ez nem elég a gyulladásos kör megtöréséhez. 

Ez pedig valóban ördögi kör. Az NF-kB egy fehérje komplex, amely közreműködik a DNS transzkripcióban. Ez segíti az immunválasz szabályozását, de egyes gyulladásos esetekben krónikusan aktívvá válhat. Ilyen esetek közé tartozik a Graves-betegség és a Hashimoto-féle tireoiditisz is (pajzsmirigy túl- és/majd alulműködése). A krónikusan aktivált NF-kB emellett egyéb problémákhoz is vezethet, mint a szivárgó bél szindróma vagy az ösztrogén-dominancia.

A gyulladás legyőzése a fogyás kulcsa

Először is a kiváltó ok megszüntetése a legfontosabb, itt jön be a képbe a diéta. Ha túl sok szénhidrátot tartalmaz az étrend, először ezen kell változtatni. Emellett a gyulladásnövelő ételek fogyasztását is érdemes minimalizálni, mint például a vörös húsokat és tejtermékeket. Ez azonban lehet, hogy nem lesz elég a gyulladás megállításához.
Gátolni kell az NF-kB-t, ebben táplálék-kiegészítők segíthetnek, mint a D-vitamin, az omega-3-zsírsavak, a reservatrol és a kurkuma. Ezeken felül a stressz helyes kezelése is elengedhetetlen.

Azonban az NF-kB krónikus aktivációja egyéb tünetekhez is vezethet, mint a béltünetek, ekkor ezeket kell orvosolni (gluténmentes, tejmentes étrend). Ahogyan látható ezek a problémák meglehetősen bonyolultak és bár fontos a megfelelő táplálkozás, a mozgás és az étrend-kiegészítők, egyeseknél még ezek sem segítenek eléggé (colitis ulcerosa, Crohn-betegség), de sokat javíthatnak a betegek állapotán.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!