Mivel az emberi test 37 ezer milliárd sejtből áll, kézenfekvő a gondolat, hogy az életkor előre haladtával egyre több sejtosztódás során hiba csúszik az örökítő anyag átmásolásába (mutáció) és ezek a hibák okozhatják bizonyos sejtek rákos elfajulását.

Ebből persze az is következhetne, hogy a kék bálna, mely a földön élő legnagyobb élőlény, nyilván sokkal több sejtet tartalmaz, mint egy emberi test, következésképpen sokkal gyakrabban kellene rákban elpusztulnia, mint az embernek. De ez koránt sincs így. Sőt, éppen ellenkezőleg! A kék bálnák közt a rákbetegség extrém ritkaságnak számít.

A kérdés messze nem lezárt, bár lehet, hogy pörög a genetikai rulett, de a számra, színre már mi fogadunk és ez már rajtunk is múlik.

Akkor vizsgáljuk csak meg közelebbről az étrend szerepét a betegség kialakulásában.

Tudjuk és ez nem vitatható, hogy a vegetáriánusok körében a rákbetegség ritkább, mint húst fogyasztó embertársainknál. De ez a különbség nem túlságosan nagy. A vegánok körében (akik semmi állati terméket nem fogyasztanak) még jobban kimutatható ez a hatás, de arról egyáltalán nem beszélhetünk, hogy ez az étrend  teljesen megvédene minket a rákbetegség kialakulásától.

Tény, hogy a tej inzulinszerű növekedési faktort (IGF-1) tartalmaz és bizonyítható, hogy a menopauza előtt nőkben növeli az emlőrák, míg férfiakban a prosztatarák gyakoriságát.

A baromfi húsok és a veserákok bizonyos fajtája közt is találtak nem túl meggyőző kapcsolatot.

Ennél sokkal erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy a vörös húsok, valamint a vastag és végbélrák kialakulása közt összefüggés mutatható ki.

Azonban ebben az esetben sem teljesen világos, hogy maga a vörös hús vagy annak elkészítési módja felelős az említett daganatos betegségek kialakulásáért. 

Sokan azt tartják, hogy a grillezés során képződő heterociklusos aminok a rákkeltő hatásért felelős fő bűnösök, de nem hanyagolható el a hús tartósítása során alkalmazott nátrium nitritek szerepe sem.

Az elkészítési mód biztosan sokat számít, hiszen Japánban, ahol pedig a leghosszabb életre számíthatnak az ott élő emberek a  világon, igen gyakori a gyomorrák, ami a sok füstölt hallal, sőt a sok nyers hal fogyasztásával hozható összefüggésbe. A  nyers halak révén a helicobacter fertőzés náluk a leggyakoribb a világon és azt tudjuk, hogy a gyomorfekélyek 95%-át ez a kis baktérium okozza. A krónikus gyomorfekélyekből kialakuló gyomorrák pedig már évtizedek óta jól ismert tankönyvi adat. 

Nem helyes az egyébként többnyire egészséges, telítetlen zsírsavakkal történő magas hőmérsékletű sütés sem, mert ezek a zsírsavak is képesek rákkeltő vegyületekké átalakulni. A telített zsírt tartalmazó kókuszzsír ezért sokkal jobb magas hőmérsékletű sütések esetén, míg a jó minőségű telítetlen olajokat inkább hidegen, vagy csak a főzéshez használjuk (pl. olíva olaj).

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!