Az izzadásgátlóknak számos mellékhatása lehet, de tényleg rákkeltő hatásúak? A reklámok nem mindig beszélnek a mellékhatásokról, de akkor is fontos tudni róluk.
1. Megdagadt nyirokcsomók:
Az izzadásgátlók használatának egyik leggyakoribb mellékhatása a megdagadt nyirokcsomók. Ez a tünet az olyan vegyületek, mint az alumínium és a cirkónium miatt léphet fel. Ezek a vegyületek a pórusokon keresztül szívódnak fel, végül eltömítik azokat, így foltok alakulnak ki a bőrön, ami aztán általában megduzzadt nyirokcsomók kialakulásához vezet.
2. Rák:
Az izzadásgátlók, hasonlóan más kozmetikai szerekhez, rákkeltő hatásúak lehetnek, de ez még nem bizonyított. Néhány tanulmány szerint a cirkónium és az alumínium segíti a DNS mutációját, ezáltal elősegíti a rák növekedését és negatív hatással van a hormonszintre. Azt azonban még nem tudjuk, mennyi alumíniumnak vagy cirkóniumnak kell felszívódnia a szervezetbe, hogy az befolyásolja az ösztrogén szintet vagy megváltoztassa a hormonszintet.
3. Visszamaradt fejlődés:
A tudósok egyetértenek abban, hogy azok a pubertáskor előtt állók, akik izzadásgátlót használnak, nagyobb veszélynek teszik ki magukat a cirkónium és alumínium által okozott DNS mutációnak, ami aztán megzavarja a hormonszintet. Ez aztán különféle problémákhoz és a hormonszint felborulásához vezethet a tizenéveseknél. Egy tanulmány szerint az alumínium csökkenti a paratiroid hormonszintet. Igazából a bőrön át felszívódott alumínium mennyisége közel sem elég ahhoz, hogy gátolja a növekedést vagy hatással legyen a hormonális változásokra.
Mítoszok az izzadásgátlóról:
1. A rákkeltő anyagok a pórusokon keresztül szívódnak fel:
Az izzadásgátlókban lévő rákkeltő anyagok a pórusokon keresztül szívódnak fel, ezért veszélyes a használatuk akkor, ha valaki véletlenül megvágja a bőrét borotválkozás közben. Ezek a vegyületek meggátolják az izzadást, amely növeli a méreganyagok koncentrációját. Ez a hatás rák kialakulásához vezet.
Tény:
Ha véletlenül megvágja a hónalját borotválkozás közben, majd izzadásgátlót visz fel rá, az allergiás reakciók kialakulásához vezethet. Azonban nem valószínű, hogy ezek az anyagok eljutnak a mell szöveteibe.
2. Mellrákot okozhat:
Az izzadásgátlókban lévő alumínium DNS mutáció és felborult hormonszint kialakulásához vezethet. A kutatások szerint az alumínium blokkolja a mellszövet sejtjeinek ösztrogén receptorait. Mivel az ösztrogén elősegítheti a rákos és nem-rákos sejtnövekedést is, a kutatók arra jutottak, hogy az alumíniumot tartalmazó termékek növelhetik a mellrák kialakulásának kockázatát.
Tény:
Habár az alumínium blokkolhatja a mellszövet sejtjeinek ösztrogén receptorait, fontos azt tudni, hogy ez a mennyiségű alumínium képes-e hormonális változást előidézni. Egy tanulmány szerint az izzadásgátlók általában 0,012 százalékban járulnak hozzá az alumínium felszívódásához, ami kevesebb mennyiség, mint amennyi alumíniumot egy ember táplálék útján rendszeresen elfogyaszt. Ezért, habár az alumínium és a cirkónium potenciálisan rákkeltő hatásúak, nem alakulhat ki az izzadásgátló használata miatt mellrák.
3. A nyirokcsomók képtelenek megszabadulni a méreganyagoktól izzadás által:
Az izzadásgátlók meggátolják az izzadást, így a rákkeltő méreganyagok nem tudnak távozni a nyirokcsomókból izzadás útján.
Tény:
A nyirokcsomók általában segítenek megszabadulni a baktériumoktól, vírusoktól és más, a szervezetben található mikrobáktól. Általában azonban nem indítják be az izzadást, mivel az izzadásért felelős mirigyek egészen mások. Általában a rákkeltő anyagok, amelyek a szervezetbe jutnak, a veséken vagy a májon keresztül távoznak. A vesék a vizelet által kimossák a szervezetből ezeket a méreganyagokat, míg a máj az epe által szabadul meg tőlük.