Az immunrendszer a többsejtű élőlények kialakulásakor vált szükségessé. Az egysejtűek világában az immunrendszer értelmezhetetlen. Ott  minden sejt magányos harcos, aminek két dolga van: túlélni és szaporodni.

Az immunrendszer összetett működése két alapvető síkon zajlik.

Az első a természetes vagy más néven vele született immunitás. Ennek az immunitásnak a kódja DNS-ünkben rögzült, és egyedről egyedre öröklődik. Erről az immunitásféleségről egyébként igen keveset tudunk, de tény, hogy a nem gerinces élőlényekben, szivacsokban, puhatestűekben, rovarokban, férgekben kizárólag ez az immunitásféleség létezik csak.

A többsejtűek világában a sejtközösség védelmére speciális sejtek alakultak ki, ezek lettek az immunsejtek.

Hatékony, nagyon is az, de még sem eléggé. Ezt ellensúlyozandó, ezek az élőlények igen gyorsan képesek szaporodni,  regenerálódni (pl. a középen ketté vágott gilisztából két giliszta lesz) és ezzel ellensúlyozni immunrendszerük esetleges hiányosságait.

A fejlettebb, gerinces fajokra a természetes immunitás mellett egy másik, kifinomultabb és hatékonyabb eszközökkel dolgozó hadsereg bevetésére is szükség van, ez pedig a tanult, vagy más néven adaptív immunitás. 

A tanult immunrendszer célzott csapásokra képes a kórokozóval szemben, ellentétben a természetes immunitással. Itt már kialakul az immunmemória, azaz az immunrendszer emlékezik arra, hogy korábban volt-e dolga már ezzel vagy azzal a kórokozóval, viszont az immunválasz nem azonnali, mint a természetes immunitás esetében, hanem két hét időtartamot igényel és ez a tudás a következő generációra nem örökíthető át, ellentétben a természetes immunitással.

Kb. 450 millió éves múltra tekint vissza és a T meg a B limfocita családba tartozó sejtek alkotják.

A T család tagjai közvetlenül képesek az idegent elpusztítani, míg a B sejtek antitesteket termelnek ellene, és azok pusztítják el a kórokozót.

Na, most a kérdés az, hogy a természetes vagy a tanult (adaptív) immunválaszt kívánjuk-e erősíteni? Látjuk, nagyon nem mindegy. Az előbbi genetikailag programozott, tehát ott nem sok tér nyílik annak a befolyásolására. Azaz, ez így nem pontos. Rombolni hatékonyan tudjuk, kemikáliákkal, ionizáló sugarakkal, terhesség előtti vagy a korai heteiben történő alkohol, drog és egyéb káros anyagok fogyasztásával.

A tanult, vagy más néven szerezett immunrendszer, mint láttuk, tanítható. Erre szolgálnak a védőoltások (pneumococcus vakcinák, influenza, kanyaró, rubeola, hepatitis B, diftéria, stb. oltóanyagok). A legyengített vagy elölt kórokozó bejuttatásával a szervezetünkbe immunválaszt generálunk, és a kialakuló immunmemória révén, védettséget szerzünk a valódi kórokozóval szemben is. A védettséget egyszerre biztosítják a T és a B sejtek is. A B sejtek immunglobulinokat termelnek. 

Öt nagy immunglobulin családot különböztetünk meg, de mindegyikben közös az, hogy ezek az immunglobulinok nehéz és könnyű láncokból épülnek fel. Leginkább egy Y-ra hasonlítanak és két nehéz és két könnyű lánc képezi a vázukat. 

Érdekes tény, de a tevék, a lámák, az alpakák, a cápák csak nehéz láncból felépülő immunglobulinokkal rendelkeznek, náluk a  könnyű láncok nem léteznek. Ami nagyon fontos, hogy ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, de az immunrendszerük igen hatékony ezeknek a fajoknak. Innen származik a legenda, mely természetesen nem igaz, mi szerint ezekben a fajokban nincs rákos megbetegedés. Van köztük is, de sokkal ritkábban fordul elő, mint más fajok esetében.

Ezért azt gondoljuk, hogy ezeknek a nehéz láncoknak a kisebb darabjait (fragmentumait) nagyon is jól hasznosíthatjuk olyan autoimmun betegségekben, amelyekben a saját immunglobulinjaink felelősek a szövetkárosításért. 

Sőt, ezek a nehézlánc töredékek képesek arra is, hogy bizonyos daganat sejteket szelektíven felismerjenek, és hozzájuk kötődve azokat elpusztítsák, ezért a tumor terápiában igen nagy lehetőségként számolnak velük a kutatók.

Évezredes megfigyelése az ayurvédikus orvoslásnak, hogy a tevetej és a zebu tej sokkal erősebb gyógyhatással bír, mint bármilyen más állat teje. Ezért a jógik általában ezt a két tejféleséget fogyasztják, ha csak tehetik. Itt ér össze az évezredes megfigyelés és a modern tudomány. Mert nem csak az immunrendszer tanítható.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!