Beethoven zenéjét vizsgáló kutatások szerint a zeneszerző rendszertelen szívverésben szenvedhetett, mert zenéiben hallhatóak zenei aritmiák.

Ötletük eredetét a Perspectives in Biology and Medicine című orvostudományi magazinban jelentették meg. 

Beethoven 200 éve hozta létre mesterműveit, nagyon kevés megbízható adat lelhető fel egészségi állapotásól és esetleges betegségeiről. A leggyakrabban süketségét emlegetik, amely miatt erősebben érezhette saját szívverését, ezzel szó szerint szívét követve hozhatta létre zenéit. 

Különféle elméletek léteznek arról, hogy Beethoven sok egyéb egészségügyi problémában is szenvedett, köztük a májelégtelenség, túlzott alkoholfogyasztás, veseelégtelenség, gyulladásos bélproblémák, abnormális csontszerkezet romlás, és a Paget betegség is felsorolható. 

 Zachary D. Goldberger, a jelenlegi kutatás első számú szerzője, a Washington Egyetem Kardiológiai tanszékének professzora a következőt nyilatkozta: 

„Nem tudjuk bizonyítani, vagy megcáfolni azt, hogy Beethoven szenvedett a felsorolt betegségekben, mivel a 18. században nem léteztek a mai diagnosztikai tesztek. Emellett több évszázados orvosi leírásokra hagyatkozunk, amely alapján igyekszünk boldogulni.”

Zenei elektrokardiogramok szívritmus zavart mutatnak Beethoven műveiben

Az aritmia során a szívben mérhető normális lökések megváltoznak. Ennek hatására a szívritmus rendszertelen (fibrilláció), túl gyors (tachycardia), túl lassú (bradycardia), vagy túl korai (korai összehúzódás) lehet. 

A kutatás során a csoport Beethoven több művének ritmusát is megvizsgálta, és olyan mintázatokat találtak, amelyeket Goldberger professzor zenei elektrogramnak nevezett, a ritmus úgy olvasható, mint egy modern szívritmus teszt eredményei. 

A ritmusben hirtelen, váratlan változások következnek be a zenében, amely azonos a rendszertelen szívverés jellemzőivel, néha túl gyors, néha túl lassú, vagy egyszerűen rendszertelen. 

Az egyik általuk vizsgált mű Beethoven vonósnégyesénenk utolsó pillanatai voltak, ez a Cavantina. Beethoven állítólag elsírta magát a mű írása közben. 

A Cavantina közepén a mű hangszíne hirtelen megváltozik. Ez a jellemző a nem kiegyensúlyozott ritmussal együtt rossz érzéseket kelthet, amelyet sokan a légszomjhoz hasonlítottak. 

„A szekció aritmikus lénye megkérdőjelezhetetlen” - nyilatkozták a szerzők. 

Vajon „szívnehézsége” miatt Beethoven nyomást érzett szívén? 

Beethoven a mű lejátszására vonatkozóan a német „beklemmt” utasítást adta, amely nehéz szívűt jelent. A kutatók szerint ez egyrészt szomorúságot is jelenthet, viszont szó szerint értelmezve a szívre nehezedő szorító érzést is jelentheti, amely a szívelégtelenség egyik jele. 

A kutatócsoport Beethoven egyéb műveiben is felfedezték az aritmiát, például a Zongoraszonátában (A-flat major, Opus 110) és a Les Adieux szonáta nyitányában is (E-flat major, Opus 81a), amelyet Beethoven 1809-ben írt, amikor Napóleon ostrom alá vette Bécset. 

Goldberg professzor a következőképp nyilatkozott: 

„Ezek a zenei aritmiák egyszerűen Beethoven zsenialitásának kifejeződései is lehetnek, de az sem kizárható, hogy bizonyos darabjai során szívverését követte, így létrehozva minden idők néhány legnagyobb mesterművét".

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!