Beethoven zenéjét vizsgáló kutatások szerint a zeneszerző rendszertelen szívverésben szenvedhetett, mert zenéiben hallhatóak zenei aritmiák.
Ötletük eredetét a Perspectives in Biology and Medicine című orvostudományi magazinban jelentették meg.
Beethoven 200 éve hozta létre mesterműveit, nagyon kevés megbízható adat lelhető fel egészségi állapotásól és esetleges betegségeiről. A leggyakrabban süketségét emlegetik, amely miatt erősebben érezhette saját szívverését, ezzel szó szerint szívét követve hozhatta létre zenéit.
Különféle elméletek léteznek arról, hogy Beethoven sok egyéb egészségügyi problémában is szenvedett, köztük a májelégtelenség, túlzott alkoholfogyasztás, veseelégtelenség, gyulladásos bélproblémák, abnormális csontszerkezet romlás, és a Paget betegség is felsorolható.
Zachary D. Goldberger, a jelenlegi kutatás első számú szerzője, a Washington Egyetem Kardiológiai tanszékének professzora a következőt nyilatkozta:
„Nem tudjuk bizonyítani, vagy megcáfolni azt, hogy Beethoven szenvedett a felsorolt betegségekben, mivel a 18. században nem léteztek a mai diagnosztikai tesztek. Emellett több évszázados orvosi leírásokra hagyatkozunk, amely alapján igyekszünk boldogulni.”
Zenei elektrokardiogramok szívritmus zavart mutatnak Beethoven műveiben
Az aritmia során a szívben mérhető normális lökések megváltoznak. Ennek hatására a szívritmus rendszertelen (fibrilláció), túl gyors (tachycardia), túl lassú (bradycardia), vagy túl korai (korai összehúzódás) lehet.
A kutatás során a csoport Beethoven több művének ritmusát is megvizsgálta, és olyan mintázatokat találtak, amelyeket Goldberger professzor zenei elektrogramnak nevezett, a ritmus úgy olvasható, mint egy modern szívritmus teszt eredményei.
A ritmusben hirtelen, váratlan változások következnek be a zenében, amely azonos a rendszertelen szívverés jellemzőivel, néha túl gyors, néha túl lassú, vagy egyszerűen rendszertelen.
Az egyik általuk vizsgált mű Beethoven vonósnégyesénenk utolsó pillanatai voltak, ez a Cavantina. Beethoven állítólag elsírta magát a mű írása közben.
A Cavantina közepén a mű hangszíne hirtelen megváltozik. Ez a jellemző a nem kiegyensúlyozott ritmussal együtt rossz érzéseket kelthet, amelyet sokan a légszomjhoz hasonlítottak.
„A szekció aritmikus lénye megkérdőjelezhetetlen” - nyilatkozták a szerzők.
Vajon „szívnehézsége” miatt Beethoven nyomást érzett szívén?
Beethoven a mű lejátszására vonatkozóan a német „beklemmt” utasítást adta, amely nehéz szívűt jelent. A kutatók szerint ez egyrészt szomorúságot is jelenthet, viszont szó szerint értelmezve a szívre nehezedő szorító érzést is jelentheti, amely a szívelégtelenség egyik jele.
A kutatócsoport Beethoven egyéb műveiben is felfedezték az aritmiát, például a Zongoraszonátában (A-flat major, Opus 110) és a Les Adieux szonáta nyitányában is (E-flat major, Opus 81a), amelyet Beethoven 1809-ben írt, amikor Napóleon ostrom alá vette Bécset.
Goldberg professzor a következőképp nyilatkozott:
„Ezek a zenei aritmiák egyszerűen Beethoven zsenialitásának kifejeződései is lehetnek, de az sem kizárható, hogy bizonyos darabjai során szívverését követte, így létrehozva minden idők néhány legnagyobb mesterművét".
drtihanyi
dr. Tihanyi László
Otthoni gyógymódok az arcon lévő sötét foltok kezelésére