A növényi sejtek ugyan úgy, mint az állati sejtek sejtmembránnal határoltak, sőt, még sejtfaluk is van. A növényi sejtekben a sejtmembrán kialakításában a szterinek éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint az állati sejtek sejthártyáiban a koleszterin.

A három legfontosabb növényi szterin:

-    béta szitoszterol 
-    kampeszterol 
-    szigmaszterol

A növényi szterinek és a koleszerein közt a szerkezeti hasonlóság igen jelentős.

Kb. 200-400 mg növényi szterint fogyasztunk naponta, de ezeknek a szterineknek a felszívódása sokkal rosszabb, mint a koleszteriné. A táplálékkal bevitt koleszeterin több mint 60%-a felszívódik, míg a növényi szterineknél maximum 3-5% az, ami képes felszívódni (van egy nagyon ritka génbetegség, ami a szterinek korlátlan felszívódásával jár és azok a betegek nagyon hamar meg is kapják a súlyos szívinfarktusukat).

De normális esetben a felszívódó növényi szterinek a koleszterinnek csak, mint egy  0,1%-át adják (szabad koleszterin és szterin nincs a vérben, hanem csak fehérjékhez kötött formában létezhetnek), de ez a csekély mennyiség is elegendő ahhoz, hogy az infarktusok számát 10%-kal csökkentse!

Általánosságban kijelenthető, hogy a növényi szterinek kb. ugyan ekkora, 7-10%-os LDL koleszterinszint csökkenést okoznak.

Növényi táplálékokkal (zöldségek, gyümölcsök, akár 600-800 mg szterint is elfogyaszthatunk), amivel hatékonyan csökkenthető a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása.

Mivel a növények e mellett többnyire vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagok, ezek járulékos hatásai sem lebecsülendőek. Több nagy tanulmány igazolta már eddig is, hogy a vegetáriánus életmódot követők között a szív- és keringési rendszer betegségei ritkábban fordulnak elő, mint azok közt, akik étrendjében a húsfélségek is megtalálhatóak.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!