Évente kb. kétmillió ember pöfékeli ki magát az élők közül, és hal meg jóval idő előtt. A dohányzás átlagosan 12 évvel rövidíti meg a várható átlagos élettartamot, de a kövér férfiak esetébe ez akár 27 mínusz évet is jelenthet.
De mért is olyan veszélyes a dohányzás?
Önmagában a szénmonoxid, a hidrogén-cianid, a nikotin ehhez kevés lenne.
Hazánkban kb. 10 000 infarktus, 5 000 tüdőrák és kb. 5 000 COPD-s haláleset lenne megelőzhető, ha nem dohányoznánk.
Sokkal többről van itt szó. Erre a kérdésre a választ csak napjaink kutatásai adták meg.
A cigarettafüst rengeteg nanoméretű részecskét tartalmaz (a méter egymilliárdod része), amiket amúgy is belélegzünk, de egy dohányos egymilliószor annyit szippantásonként, mint egy nem dohányos ember.
Tehát minden szippantással egyre több és több ilyen részecske gyűlik össze léghólyagocskáinkban, ott oxidatív stresszt idéznek elő, aminek a következtében krónikus gyulladás, alveolus pusztulás (COPD), illetve rákos elfajulás lehet a következménye.
A tüdőrákos betegek 90%-a dohányzott a betegsége előtt. A maradék 10%-ban is vastagon benne vannak, a passzív dohányzás révén! És ezzel még nincs vége a történetnek.
A makrofágok sem tudnak nagyon mit kezdeni ezekkel a nanorészecskékkel és a szervezet különböző régióiban ezektől valamilyen módon igyekeznek megszabadulni. Ezért sokkal magasabb a dohányos betegek körében az emlőrák, a gyomorrák, a prosztatarák, és szinte minden rákos megbetegedés gyakorisága, mint nem dohányos társaiknál. Bizony, ahogy a sanzon mondja: „aki rágyújt, az nem kér ebédet" - talán soha többé.