Nem jelenthetjük azt ki, hogy akinek nincsenek rizikófaktorai, az nem kaphat pl. szívinfarktust, de azt igen, hogy sokkal kisebb valószínűséggel, mint rizikófaktorokkal terhelt embereknél tapasztaljuk (dohányzás, elhízás, egészségtelen táplálkozás, depresszió, mozgásszegény életmódból következő alacsony fittségi állapot).

Sőt, még egy plusz bónuszról is szólni kell. Már korábban leírtam, hogy a kardiovaszkuláris rendszer fittségét terheléses EKG vizsgálat segítségével jól felmérhetjük. A teljesített watt értékeket MET-ben átszámolva, megkaphatjuk, hogy az adott egyén hány MET terhelést bír. 1 MET, ha valaki egy kellemes szobában fekszik és nem csinál semmit. Ez 3,5 ml/kg/perc oxigén fogyasztásnak felel meg.

A hajlamosító tényezők csökkentése révén részben kivédhető ez a súlyos betegség (infarktus, stroke), de teljes védelem nem lehetséges.

5 MET alatt azt tartjuk, hogy az illető fittségi állapota gyenge. 7 MET az átlagos, 10 MET már jó kardiovaszkuláris edzettségről tanúskodik. Sportolóktól 15-20 MET-et várunk, az élsportolók akár 25 MET feletti teljesítményekre is képesek.

Szóval a bónusz a következő. Minden egyes plusz MET érték a nem halálos infarktusok gyakoriságát 20-30%-kal csökkenti, míg a halálos infarktusok valószínűsége 25-50%-os csökkenést mutat. Tehát az edzettség kétszeres haszonnal jár. Kisebb a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának az esélye, de ha még is megkapja, az edzett ember sokkal valószínűbb, hogy túléli azt, mint edzetlen társa.

A méltán nagy figyelmet keltő „stadion halál”, mely a legkiválóbb sportolók közt is ritkán, de előfordul, az esetek túlnyomó többségét nem szívinfarktus, hanem többnyire ritka, rejtett szívizom betegségek okozzák (ioncsatorna eltérések, Brugada szindrómák, járulékos ingervezető kötegek, vagy speciális szívizom elfajulások, pl. jobb kamra diszplázia, stb.).

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!