Még ez év márciusában a Lancet-ben (a világ legrangosabb orvosi folyóirata) jelent meg egy tanulmány HORUS néven, melyben 4-5 ezer éves, különböző földrészekről és különböző kultúrákból származó múmiákban (egyiptomi, perui, pueblo indiánok, aleut-szigeteki népcsoport) CT-angio vizsgálattal az érelmeszesedés nyomait keresték. 

A múmiák átlagosan 50 éves korukban hunytak el és a vizsgált alanyok mintegy 40%-áról sikerült kimutatni, hogy előre haladott érelmeszesedésben szenvedett. 

Horus Ízisz és Ozirisz fia volt, aki Széth-tel hatalmas küzdelmet folytatott. A bal szeme volt a Hold, a jobb szeme volt a Nap. A küzdelemben egyik szemét el is vesztette, amit később az istenek visszaadtak neki. A fáraók mind Horus leszármazottainak tartották magukat.

A szerzők következtetése az volt, hogy az érelmeszesedés kialakulása kultúrától, földrajzi helytől és  történelmi kortól függetlenül az emberi lét természetes velejárója, és minél tovább él valaki, annál valószínűbb, hogy ez a degeneratív elváltozás kialakul ereiben.

Figyelemre méltó Randall C. Thomsonéknak ez az értelmezése, ugyanis az említett kultúrákban élő emberek fő táplálékát a gabonák, a burgonya és a kukorica képezte. Ebből a sorból kilógott az aleut-szigeteki csoport, mert ők főleg halakkal táplálkoztak, de étrendjük ezzel együtt igen egyhangú volt. A tenger gyümölcsei bár igen egészségesek, de önmagukban elégtelenek és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az eszkimók (kiknek az étrendje nagyon hasonló volt) a közvélekedéssel ellentétben ritkán élték túl hatvanadik születésnapjukat.

Az ebből a korból származó csontleletek meglehetősen hiányos fogazatú, gyenge csontozatú, krónikus betegségek sokaságával küszködő emberekre utalnak. Mondhatni, ugyan olyan helytelenül táplálkoztak, mint mi magunk. 

Ne feledjük, Homérosz hősei 3 ezer évvel ezelőtt hájba burkolt, nyárson sült húst ettek és sok-sok bort ittak. 

Amikor két-három ezer év alatt fokozatosan kialakult a ma mediterránnak nevezett étrend (tenger gyümölcsei, sok olíva olaj, gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak, sajtok, bor, juh, kecske húsok, stb.,) azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy bár nem ezek Földünk leggazdagabb országai, mégis a leghosszabb életre és a legtöbb egészségben eltöltött évekre itt számíthatnak az emberek. Kétségtelen, az utóbbi évtizedekben rengeteget romboltak hatalmas kultúrkincsükön (hódít a "nyugati életstílus"), ami már meg is látszik a statisztikákon (a görögök jelentősen rontottak és az olaszok előnye is látványosan fogy), de még mindig az élmezőnyben vannak.     

 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!