Emfizéma és COPD

Mik lehetnek az előjelek és a tünetek?

Az emfizéma egyik fő tünete a légszomj, amely a betegség előrehaladtával rendszerint súlyosbodik. Egyéb jelek és tünetek lehetnek: a krónikus köhögés, mely jellemzően a reggeli ébredés után fordul elő; csökkent étvágy és súlyvesztés; csökkent igény a testmozgásra; fáradtság, hordó alakú mellkas; szabálytalan légzés.

Mi okozhat tüdőtágulást?

Emfizéma akkor fordul elő, amikor a tüdőben lévő kis léghólyagocskák megsérülnek. Az, hogy a tüdőben lévő kisebb légutak (apró hörgők) nyitva maradjanak a kis léghólyagocskákhoz való kapcsolódástól függenek, és ezen kapcsolat elvesztése akadályozza a légáramlást, különösen kilégzés esetén. Ezen elzáródás következtében szorul be a levegő a tüdőbe, így növelve az erőfeszítést a légzéshez. A léghólyagocskák falában található apró erek száma is csökken, ami megnehezíti az oxigén bejutását a véráramba, így okozva fáradtságot és egyéb problémákat.

A dohányzás a tüdőtágulás leggyakoribb és egyben a leginkább megelőzhető rizikófaktora: a dohányzás olyan eseményláncolatot indít el, amely tönkreteszi a léghólyagocskák falát, végül légúti elzáródást okoz, ezután a légutak irritációjával és gyulladásával tovább súlyosbítja a betegséget. Az emfizémának más okai is lehetnek, mint például légszennyezésnek való extrém szintű kitettség, hörgő asztma és a fehérje örökletes hiánya, amit alfa-1-antitripszin hiánynak neveznek.

 

 

Kinél alakulhat ki emfizéma?

Azoknál az embereknél, akik dohányoznak vagy passzív dohányzásnak vannak kitéve nagyobb kockázatot jelent az emfizéma kialakulása, csakúgy, mint azoknál, akik genetikai hajlandóságot mutatnak a betegségre. A betegség férfiaknál (valószínűleg hormonális okok miatt) és idősebb embereknél (a tüdőfunkció az életkor előrehaladtával természetesen módon csökken) gyakoribb.

Hogyan diagnosztizálható az emfizéma?

Az emfizémát vizsgálat és a tüdőfunkciók fizikális vizsgálata során talált leletek alapján diagnosztizálják. Az orvosok több különböző vizsgálatot javasolhatnak az emfizéma diagnosztizálására. Ilyen vizsgálatok lehetnek:

• vérvizsgálatok, amelyek a vörösvérsejtek számának változását mutatják, mely amiatt fordulhat elő, hogy a test erősebben próbálkozik, hogy oxigénhez jusson a tüdőből.
• mellkasi röntgen vagy CT vizsgálatok a tüdő változásainak azonosítására
• fizikális vizsgálat, amely magában foglalja a szív és a tüdő meghallgatását
• a tüdő funkcióit vizsgáló tesztek

Mi a megszokott kezelés?

A bevett kezelés az emfizéma kiváltó okától és súlyosságától függ. Az első, és feltétlenül elengedhetetlen lépés azon dohányosok számára, akiknél fennáll a betegség az a leszokás. Ez megelőzheti a tüdő további károsodását, és lelassíthatja a betegség előrehaladását.

Egyéb kezelések lehetnek:

• A szennyezőanyagok és a tüdőirritáló anyagok belélegzése, valamint a passzív dohányzás kerülése. Próbáljuk elkerülni, hogy a tüdő légszennyezésnek legyen kitéve, amely súlyosbíthatja az emfizéma tüneteit. Maradjunk otthon, ha egészségtelen az ózonszint és magas a légszennyezettség. Zárt térben kerüljük a passzív dohányzást, a meghibásodott fatüzelésű készülékek füstjének belélegzését, valamint a beltéri légszennyezés egyéb forrásait.
• Éves influenza és tüdőgyulladás elleni oltás (általában ötévente). Az influenza vagy a tüdőgyulladás súlyosbíthatja az emfizémát és annak tüneteit.
• Hörgőtágítók. Ezek a gyógyszerek segítenek megnyitni a beszűkült légutakat, és a legjobbak az enyhe emfizéma kezelésére.
• Szteroidok. Ezek a gyógyszerek inhalátor vagy tabletta formájában juttathatók be, és csökkentik a gyulladást; azonban hosszútávon mellékhatásaik lehetnek - mint például meggyengült csontok, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség fokozott kockázata.
• Antibiotikumok. Az antibiotikumok képesek enyhíteni a fokozott légszomjat, amely légzőszervi fertőzéseknél, például hörghurutnál és tüdőgyulladásnál jelentkezhetnek, de folyamatos használat mellett növelhetik az antibiotikumokkal szembeni ellenállást.
• Oxigén terápia. Extra oxigén segíthet azoknál az embereknél, akik súlyos emfizémában szenvednek és alacsony oxigénszinttel rendelkeznek. Az oxigén terápia teljesmértékben tüneti kezelés, és nem befolyásolja a betegség előrehaladását.
• Műtét. A tüdőtérfogat-csökkentő műtétnek nevezett eljárás során az orvosok eltávolítják a beteg tüdőszövet kis részeit, ami hozzájárulhat a megmaradó tüdőszövet hatékonyabb működéséhez. Rendkívül súlyos esetekben a tüdőtágulatban szenvedőknek tüdőátültetés szükséges.
• Tüdőrehabilitáció. Ez a fajta rehabilitációs program segít az emfizémában szenvedő embereknek az oktatás, a testmozgás, a légzési technikák elsajátításával megtanulni hogyan birkózzanak meg a betegséggel.

További terápiás javaslatok emfizéma esetén.

A tüdő további károsodás elleni védelmére érdemes kipróbálni a következőket:

• Naponta 2 alkalommal 60 mg Q10 koenzim (CoQ10) lágyzselé kapszula szedése, amely sejtszinten javíthatja az oxigén felhasználását. A CoQ10 akkor szívódik fel legjobban, ha valamilyen zsírt tartalmazó étkezés közben vesszük be.
• Jótékony lehet a kínai cordyceps gyógygomba szedése, amelynek nincs mérgező tulajdonsága, valamint hasznos lehet a krónikus tüdőbetegség előrehaladásának lassításában. A cordycepset sportolók tüdő teljesítményének javítása érdekében is tanulmányozták, így előnyöket kínálhat azok számára, akiknek nem megfelelően működik a tüdeje. Keresse a cordyceps kivonatot tabletta formában, és kövesse a címkén jelzett adagolási utasításokat.
• Növelje a karotint tartalmazó ételeket az étrendjében, mint például a sárgarépát, az édesburgonyát, a sütőtököt és a leveles zöldségféléket.
• Az állóképesség növelése érdekében végezzen testmozgást, természetesen az orvosa beleegyezésével.
• Fontos az optimális súly fenntartása. A felesleges kilók következtében a szív keményebben dolgozik, ami csak fokozza a légszomjat. A sovány embereknek, kisebb energiaraktáraik vannak, ahonnan meríteni tudnak.
• Gyakorolja a 4-7-8 légzési technikát, mely javíthatja a légzés hatékonyságát és csillapíthatja a légszomjjal járó szorongást.