A legtöbb emberi megbetegedést okozó vírus korábban a vadon élő vagy háziasított állatokban élt és fajt váltva került be az emberi népességbe.

A legjobb példa erre éppen az influenza vírusa. Ma a vírusnak két nagy felületi glikoproteinjét különböztetjük meg, az egyik a H (hemaglutunin), míg a másik az N (neuraminidáz). Az elsőből 18 félét írtak le idáig, míg a másodikból 11-et.

Ebből könnyen kiszámítható, hogy elméletileg 198 féle influenza törzset ismerünk, aminek a többsége jelenleg még az embert nem betegíti meg, de a jövőben bármelyikük képes lehet erre. Most újra a H1N1 variáns okoz járványt, de már Észak Afrikában és Iránban egy H9N2 típus került a kutatók látóterébe, mert ez az egyébként még csak baromfikat megbetegítő vírus már rendelkezik azokkal a sziálsav, galaktóz kapcsolatokkal a felületükön, amik jellemzően megtalálhatók az embert is megbetegítő vírusok között. Sőt, Bangladesben és Egyiptomban már tudunk ettől a vírustól  megbetegedett emberekről is.

Tehát egy újabb fajváltás küszöbén állunk. A vírus baromfikban gyorsan terjed és az állomány közel felét elpusztítja (a legnagyobb pusztítást eddig a baromfik közt Iránban végezte) és valószínűleg nincs messze az idő, hogy az ember is pár éven belül felkerüljön a vírus "étlapjára". A kezdeti zoonózis (állatról- emberre történő megbetegedés) átalakulni látszik immár emberről emberre történő  formává. Mivel korábban a H9N2 nem pusztított emberben, így ha ez a változás bekövetkezik, akkor a vírussal szemben csaknem teljesen védtelenek leszünk.

A vírusfertőzés lezajlása gyors, így nincs idő arra, hogy az emberben hatékony immunválasz alakuljon ki, ezért mindent el kell követni, hogy a fertőzött baromfiállomány fizikai megsemmisítése révén magát a vírust is megsemmisítsük, mert ha ez nem jár sikerrel, akkor csak a gyorsan kifejlesztett oltóanyag óvhat meg minket egy újabb nagy világjárvány súlyos következményeitől.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!