Különböző tanulmányok már korábban rávilágítottak a mértékletes alkoholfogyasztás számos egészségügyi előnyére, beleértve a szív- és érrendszeri betegségek és az ezen okból bekövetkező halálozás csökkenésére, azonban a The BMJ-ben megjelent egyik új tanulmányban a kutatók azt állítják, hogy ezen előnyök a kelleténél jobban túl lettek értékelve.

A kutatók szerint a régebbi tanulmányok, melyek kimutatták a pozitív kapcsolatot az alkoholfogyasztás és a halálozás között, feltehetően a vizsgált csoportok nem megfelelő kiválasztásának tulajdonítható. 

A Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központi (CDC) szerint több, mint a lakosság fele rendszeresen fogyaszt alkoholt, vagy fogyasztott legalább 12 különböző alkoholos italt az elmúlt évben.

A rendszeres alkoholfogyasztás egészségügyi következményei remekül megfigyelhetőek: magas vérnyomás, stroke, májbetegségek és rák okozója is lehet. De mi van a mértékletes alkoholfogyasztással? Ha egy nehéz nap után megiszunk egy pohár bort, valóban ártalmas lehet ránk nézve?

Több tanulmány szerint a válasz: nem. Az előző havi the European Heart Journal egyik cikkében azzal foglalkozott, hogy napi egy alkoholos ital védelmet nyújthat szívfájdalmakra, miközben egy 2014. októberi tanulmány kimutatta, hogy az enyhe alkoholfogyasztás a későbbiekben segíti a memória javulását.

Azonban, a legfrissebb kutatások szerint nagyon sok alkohollal kapcsolatban folytatott tanulmány vitatja az alkohol által kifejtett kedvező illetve védelmező hatásokat.

 “Különösképp, a korábbi italozók saját bevallásuk szerint rosszabb egészségügyi helyzettel, mélyebb depresszióval és magasabb halálozási kockázattal bírnak a azokkal szemben, akik soha nem fogyasztottak alkoholt rendszeres jelleggel” jegyzi meg C.S. Knott professzor, a University College London egyik kutatója.

Ehhez kapcsolódóan a hozzáteszi: “Nagyon kevés tanulmány fogadja el az alkoholfogyasztáshoz kapcsolt pozitív hatásokat, mivel ezen tanulmányok során a résztvevők főleg az idősebb korosztályból kerültek ki.”

Ennek tudatában Knott és kollégái úgy határoztak, hogy egy átfogóbb képet szeretnének kapni az alkoholfogyasztás halálozást érintő hatásairól, mégpedig az 50-64 és a 65 év feletti korosztályt vizsgálva.

1998 és 2008 közötti adatokat felhasználva pontos információkat kaptak a vizsgálatban résztvevők önbevalláson alapuló alkoholfogyasztási szokásairól és az ebből fakadó halálozás gyakoriságáról. A kutatók 18.368 50-64 év közötti és 34.523  65 év feletti résztvevő eredményét értékelte ki.

Azon résztvevőket, akik bevallották, hogy az elmúlt 12 hónapban alkalomadtán fogyasztottak alkoholt, “alkalmi italozóknak” nevezték el, majd 2 csoportra osztották őket a heti alkoholfogyasztásuk alapján. Azokat a felnőtteket, akik azt vallották, hogy az elmúlt héten fogyasztottak alkoholt, “folytonos italozóknak” tekintik, akiket szintén kisebb csoportokra osztottak a napi alkoholfogyasztási szokásaik alapján.

A kutatók felismerték a halálozási kockázat csökkenését a széles körben alkoholt fogyasztó férifak és nők között mindkét korcsoportból.

A régóta alkoholfogyasztókat kizárván, más befolyásoló tényezők után nézve, -mint például a társadalmi-gazdasági státusz és életmód-, a kutatók csak az 50-64 éves férifak körében találtak jelentős csökkenést a halálozást illetően, akik 15-20 egység alkoholt fogyasztanak hetente vagy 1,5 egységet a legnehezebb napon. A 65 év feletti nők körében akik kevesebbet ittak, mint heti 10 egység vagy 4,5 egység a legnehezebb napon.

A kutatók szerint eredményeik "lehet, hogy jobban eltérnek az alkoholfogyasztás valódi hatásaitól a halálozást illetően", majd hozzáteszik:

 “A tanulmányból származó megállapítások azt sugallják, hogy a jótékony hatásokat jellemzően az alacsony intenzitású alkoholfogyasztással és az ezen okból bekövetkező halálozással hozzák kapcsolatba, ami részben a referens csoport nem megfelelő kiválasztásának illetve a különböző tényezők helytelen beállításának tulajdonítható.”

 “Az alkohol egészségre gyakorolt hatásairól szóló tanumányok során a kiértékelésnél az elfogultság ezen hatásait csírájában kellene elfolytani, különösképpen mikor az eredményeket lakossági szinteken értékeljük.”

Mike Daube professzor szerint az eredmények azt sugallják, hogy az egészségügyi szakembereknek el kellene utasítaniuk azon feltevést, miszerint az alkoholfogyasztás –még alacsony mértékben is- pozitív hatással bír a szív- és érrendszeri megbetegedésre és a halálozásra. Továbbá, az alkoholiparnak tartózkodnia kellene a ilyesfajta jótékony hatások hirdetése során végbevitt termékmarketingtől.

 “Világszerte több, mint 3 millió ember halála köthető a túlzott alkoholfogyasztáshoz” jegyzi meg. “A megoldás ezen szám csökkentésére politikai szinten történő fellépés során fog megszületni, nem pedig elavult tanácsadások és vágyálmok hajkurászása során.”

2014. novemberében egy másik tanulmány megkérdőjelezte a mérsékelt alkoholfogyasztás előnyeit, miután kimutatta, -ellentétben néhány előző tanulmánnyal-, hogy a lakosság csak 15%-át védi meg a koszorúér-betegségtől.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!