Kellenek ezek a szeptember végi derűs napok. A nap még melegen süt, de a szél már lágyan simogat.

A szőlő mézédes, nem kellenek a nagy szemű, vakbélgyulladást okozó óriás magvú, ízetlen, de drága "műszőlők", hiszen ezerszer finomabb az egyszerű saszla, a lakhegyi mézes, a vékonyhéjú, finom csemege fajták. Telis tele vannak flavonoidokkal, vitaminokkal, azonnal felszívódó szőlőcukorral, magjai nyugodtan szétrághatók vagy lenyelhetők, nem terheli az emésztőrendszert.

Ha mellette elropogtatunk néhány friss diót, melynek kiváló olajai jobban kipucolják az ereket, mint bármi más patikaszer, és eszünk mellé igazi, fekete, teljes kiőrlésű, ropogós, vastag héjú rozskenyeret, akkor egy ilyen napon többet tettünk egészségünkért, mintha két órát gyötörtük volna magunkat valami divatos edzőteremben. 

Szóval szőlő, fekete rozskenyér, és dió. Legyen néhány ilyen diétás napjuk. Ha ehhez még társul egy kis napfény, egy kis légfürdő, az már maga a csoda. Éljünk vele, amíg tehetjük.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!