Nem tisztázott, mikor kezdődött a Paleolit étkezés iránti érdeklődés. Sokan a diétának sokféle különböző típusát reklámozzák. A különböző paleolit diéták között hasonlóságokat lehet felfedezni, de általánosságban egy főbb különbséget állapíthatunk meg. A diéta néhány támogatója szerint minél több minél soványabb húst kell fogyasztani, lehetőleg olyat, ami extenzíven tartott állatokból származik, míg mások szerint nagy mennyiségben kell zsírban gazdag vörös húsokat fogyasztani.

1. oldal:

A diéta két legnépszerűbb változata Ray Audette és Loren Cordain nevéhez köthető. Audette írta a „Neaderthin”, Cordain pedig a „The Paleo Diet” című könyvet. Ezek a diéták sokban hasonlítanak, és legfőképpen csak abban különböznek, milyen típusú húsokat és mennyi zsírt lehet fogyasztani. A diéta elkezdéséhez és szigorúságához is különbözőképpen viszonyulnak.

A diéta leírása:

Az ősember diétában csakis olyan táplálékok szerepelnek, amelyek akkor voltak elérhetőek, amikor az emberek több mint 10000 évvel ezelőtt léteztek. Ennek az a legalapvetőbb jelentése, hogy csak azok a táplálékok szerepelhetnek a diétában, amelyeket nyersen lehet fogyasztani, mivel a tüzet csak ezután a korszak után fedezték fel. A diéta során azonban igazából nem kell az ételeket nyersen elfogyasztani, csak mérsékelten kell elkészíteni őket. Az étel megfőzhető, viszont jobb, ha az ember a nyershez közelibb állapotban fogyasztja el, bonyolultabb előkészítés nélkül. Mivel a tápláléknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy nyersen is fogyasztható legyen, ezért néhány táplálék azonnal a kivételek közé kerül: ilyen például a hüvelyesek családjába tartozó néhány növény (például a bab, borsó és mogyoró), mivel ezeket jobb megfőzni fogyasztás előtt.

A másik alapvető dolog az, hogy semmi sem fogyasztható, aminek elkészítéséhez technológiára van szükség. A technológia ebben az esetben sokféle különböző dologra érvényes, egészen a mezőgazdasági módszerekig a komplex feldolgozásig és tartósításig. Ez azt jelenti, hogy nem fogyasztható olyan táplálék, ami bármilyen módon feldolgozásra került. Ezért nem fogyasztható például a finomított cukor, és sok más olyan táplálék, amit manapság az átlagos fogyasztók rendszeresen magukhoz vesznek.

A diéta során nem fogyasztható tejtermék. Ez azt jelenti, hogy sem tej, sajt, vaj vagy bármi más nem fogyasztható, ami tejelő állatokból származik. Ez azért van így, mert a tej nem volt a táplálkozás része, míg az állatokat nem háziasították, valamikor a Paleolit korszak után. A tojás fogyasztása megengedett, mivel a paleolit emberek találhattak tojásokat a madárfészkekben a gyűjtögetés és vadászat során.

Mivel a mezőgazdaság nem létezett a Paleolit időszakban, ezért nem fogyasztható semmilyen gabonaféle a diéta során. Habár a vadon növekvő gabonafélék már a Paleolit korszakban is léteztek, azok sokban különböztek a mai gabonaféléktől. Azok egészen más felépítésűek voltak és kevés tápanyagot tartalmaztak. Továbbá a gabonaféléket nem tudták az emberek összegyűjteni és tárolni egészen a fazekasság feltalálásáig (a Neolitikum korának egyik találmánya). Ezért tiltott az ősember diéta során a gabonafélék fogyasztása. Ebbe beletartozik a rizs, a gabona és a kukorica is.

A diéta során a gumózöldségek (amelyek keményítőt tartalmaznak) sem fogyaszthatóak. Ezek közé tartozik a krumpli és az édesburgonya. A jamgyökér és a manióka sem megengedett, néhányan pedig még a répaféléket is elutasítják, még néhányak ezeket nem. Ezeket a táplálékokat általában azért nem fogadják el, mert a fogyasztáshoz meg kell főzni őket, és úgy gondolják, a Paleolit korszakban még nem fogyasztották ezeket az emberek.

Az ősember diéta különböző verziói eltérnek abban is, hogy más-más véleménnyel vannak a testmozgásról. Néhány verzió egyáltalán nem mond semmit a testmozgásról, míg más verziók szerint jelentős mennyiségű testmozgásra (méghozzá szabadtéri testmozgásra) van szükség. A diéta szerint a Paleolit emberek a legtöbb időt vadászattal és gyűjtögetéssel töltötték, amely jelentős mennyiségű fizikai aktivitással járt, sokkal többel, mint a mai átlagos ember által végzett fizikai tevékenységek. 

Cordain úgy hiszi, hogy az ősember diétát gyakran tanácsos lassan elkezdeni, és idővel, lassan egyre több olyan táplálékot fogyasztani, amit a diéta megkövetel. Szerinte érdemes „szabad étkezéseket” is beiktatni, ami azt jelenti, hogy a diéta irányelveit ilyenkor az ember nem tartja be olyan szigorúan, ezáltal hosszú távon a diétázó könnyebben be tudja tartani tudja a diéta szabályait. Cordain szerint már az ősember diéta néhány elvének követése is jótékony hatású, ezért arra biztatja az embereket, hogy csak akkora mértékben kövessék a diétát, amennyi kényelmes a számukra. Audette általában sokkal szigorúbban közelíti meg a diétát, és nem engedélyez semmiféle eltérést a szabályoktól. Ő és a felesége nem csak szigorúan betartják a diétát, de a fiuk is a diétán van a születése óta.

A diéta célja:

Az ősember diéta célja az, hogy elősegítse a fogyást, valamint javítson az általános egészségi állapoton azáltal, hogy leutánozza azt az étrendet, amelyet a Paleolit korban élt emberek követtek. A diéta szerint az emberi szervezetet nem úgy tervezték, hogy képes legyen feldolgozni olyan táplálékokat, amelyeket nem a Paleolit korban fogyasztottak. Ha az ember megszünteti ezeknek a táplálékoknak a fogyasztását, akkor a szervezet képes megfelelőbb módon működni, ezáltal javul az egészségügyi állapot és csökken számos betegség kialakulásának kockázata, amelyek gyakoriak az iparosított világban. Ilyen például az elhízás, a cukorbetegség és a szívproblémák.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!