Minden diéta része a rendszeres testmozgás hetente három napon, ami általában súlyemelésből, valamint szív- és érrendszeri gyakorlatokból áll. A szervezet naponta maximum 50 kalóriát éget el 0,45 kg izomra vetítve. Egyszóval 4,5 kilogramm izom naponta akár 500 kalóriát is képes elégetni. A diéta és a testmozgás program nagy mértékben változhat és zavaros lehet, főleg azok számára, akik még csak újak a testépítés világában. Akár étrendről, akár testmozgásról van szó, nincs két olyan ember, akiknek ugyanaz a rutin megfelelő lenne.
A testépítő diéta alapvető tápanyagai:
A testépítő diéta három legfőbb tápanyaga a három makrotápanyag: a szénhidrát, a protein és a zsír.
Szénhidrátok:
A szénhidrátok képezik a szervezet számára a legfőbb energiaforrást. Különösen fontosak az aerobikos gyakorlatoknál, a nagy volumenű súlyemelésnél, valamint az izmok helyreállításának segítésében. A szénhidrátok fogyasztásával a hasnyálmirigy inzulin hormont termel, amely szabályozza a vér glükóz szintjét.
A szénhidrátok lehetnek egyszerűek vagy összetettek. A testépítő diéta mind egyszerű, mind pedig összetett szénhidrátokat tartalmaz. Az összetett szénhidrátok kémiai felépítésüket tekintve három vagy több cukorból áll. Energiával látnak el, amely hosszabb ideig is hozzáférhető. Az egyszerű szénhidrátok kémiai felépítésüket tekintve egy vagy két cukorból állnak, és gyorsan energiához juttatják a szervezetet, amely csak rövid ideig elérhető. A testépítő diéta nap közben főleg összetett szénhidrátok fogyasztását helyezi előtérbe. Az egyszerű szénhidrátokat rögtön az edzés után kell fogyasztani, ezáltal felgyorsítható az energia-visszaállítása és az izmok helyrehozatala. Az összetett szénhidrátok a teljes kiőrlésű kenyérben, tésztában, müzliben, babban és a legtöbb zöldségben találhatóak meg. Az egyszerű szénhidrátok pedig a gyümölcsökben, és az olyan cukros táplálékokban, mint az édességek, gyümölcslevek és sportitalok.
A testépítő diéta a szénhidrátokat az egyszerű és összetett besoroláson kívül még két másik tényező alapján csoportosítja: a glikémiás index (GI) és a glikémiás telítettség alapján. A GI inkább a táplálékokban lévő szénhidrátok minőségére helyezi a hangsúlyt, mint mennyiségére. A minőség arra utal, hogy a vércukor szint milyen gyorsan növekedik meg az étkezést követően. A GI értékek standardja a fehér kenyér, amelynek index értéke 100. Más táplálékoknál a standardhoz hasonlítva számíthatjuk ki a glikémiás indexet. Minél nagyobb a GI értéke, a vércukor annál gyorsabban növekszik meg az adott táplálék elfogyasztását követően. A magas GI érték 70 vagy afölött, a közepes érték 56-69, az alacsony GI érték pedig 55 vagy annál kevesebb. A GI nem egy egyszerű formula, ha a vércukor szint csökkentése jön szóba. Különböző tényezők vannak hatással a GI értékére egy adott táplálék esetében, például a táplálék elkészítése (főtt, sütött, olajban kisütött…), vagy az, milyen más táplálékokat fogyaszt együtt vele az ember. Azok a táplálékok, amelyeket a szervezet azonnal lebont és felszív, általában magas GI értékkel rendelkeznek, míg azok a táplálékok, amelyeket a szervezet lassabban emészt meg, sok rostot tartalmaznak és alacsonyabb a GI értékük.
1997-ben a Közegészségügyi Harvard-i Iskolában tevékenykedő Walter Willet (epidemiológus és táplálkozási szakértő) találta ki a glikémiás telítettség fogalmát, mivel ezzel sokkal hatékonyabban kategorizálhatóak a szénhidrátok a glikémiás indexhez képest. A glikémiás telítettség tényezőkre bontja az elfogyasztott ételmennyiséget, míg a glikémiás index nem. Egy adott táplálék vagy étel glikémiás telítettsége úgy határozható meg, ha az egy adagban található net szénhidrátok mennyiségét megszorozzuk a glikémiás indexszel, majd elosztjuk ezt a számot százzal. A net szénhidrát száma úgy határozható meg, hogy vesszük teljes szénhidrát tartalmat, és kivonjuk belőle a rost mennyiségét. Például, ha a popcorn glikémiás indexe 72 (ami magasnak számít), de két csésze popcornban 10 net szénhidrát található, akkor a glikémiás telítettsége 7, ami viszont alacsonynak számít.
Protein:
Az izmok elsősorban proteinből és vízből állnak. A protein segít az izomtömeg felépítésében, de a diéta során elfogyasztott protein közül nem mind az izmokba épül be. A megfelelő protein mennyiség fogyasztás segít megőrizni az izomszövetet és segíti a fárasztó gyakorlatok után az izmok helyreállítását. Mivel a súlyzós gyakorlatok jelentősen károsíthatják az izomszövetet, ezért legalább 24 órára van szüksége ilyenkor az izmoknak ahhoz, hogy helyreálljanak és újra növekedni tudjanak. Ha nem megfelelő mennyiségű proteint fogyaszt el az ember, akkor az izomtömeg szenvedi ezt meg az anyagcsere csökkenésével együtt. A legtöbb testépítő diéta napi 1-1,5 gramm proteint javasol minden 0,45 kg sovány izomtömegre (a testsúlyból ki kell vonni a testzsír mennyiségét). Ha az ember naponta több mint 3 gramm proteint fogyaszt a testtömeg arányában, akkor komoly egészségügyi problémák alakulhatnak ki, például vesekárosodás. Protein a sovány húsban, szárnyas húsokban, halban, tojásban, tofuban és szójás termékekben található.
Zsírok:
A diétában szükség van zsírok fogyasztására is, hogy az anyagcsere egészséges maradjon. Négyféle zsírt különböztetünk meg: telített, transz, többszörösen telítetlen és egyszeresen telítetlen. A telített és transz zsírokból nem szabad sokat fogyasztani, mivel ha az ember nagy mennyiségben fogyasztja őket, akkor magas a kockázata a szívbetegség, elhízás, magas koleszterinszint, cukorbetegség és a rák kialakulásának. Telített és transz zsírok találhatóak a vajban, tejes termékekben, olajban sütött ételekben, valamint a kókusz-, pálma- és más trópusi olajokban. Az a hús, amelyen látható a zsír, úgyszintén telített zsírt tartalmaz. Az egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírok számítanak egészségesnek, mivel csökkentik a szívbetegség, cukorbetegség, magas koleszterinszint és elhízás kockázatát. Ezek a zsírok megtalálhatóak az avokádóban, a legtöbb diófélében, a halban, lenben, valamint az olíva-, repce-, mogyoró-, sáfrány-, kukorica-, napraforgó-, szójabab- és gyapotmag-olajban.
A testépítő diéta két másik fontos tényezője a víz és az étkezések száma valamint ideje. A testépítő diéta azt tanácsolja, hogy az ember igyon legalább 8 pohár (2,4 dl) vizet naponta. Továbbá a testedzés során 15 percenként az ember igyon meg egynegyed csésze vizet. A víz szabályozza az étvágyat, a hideg víz fogyasztásával pedig serkenthető az anyagcsere.
A diéta célja:
A testépítő diéta célja az, hogy növekedjen az izomtömeg és csökkenjen a zsír a szervezetben. Ez nem egy fogyasztó diéta, és a legtöbb ember valószínűleg hízni fog tőle. A szervezetnek szüksége van a tápanyagokra, különösen az izmoknak, valamint az energia, az izmok helyreállítása, növekedése és ereje szempontjából is szükség van ezekre az anyagokra.
A diéta jótékony hatásai:
A testépítő diéta pozitívumai közé tartozik az egészség és a megjelenés. Ez a diéta ugyanis elősegíti az izomtömeg növekedését, amellyel serken az anyagcsere is.
Vigyázat:
Ha egészségügyi szakember felügyeli, akkor a testépítő diéta nagyon egészséges módszer lehet az erő és izomtömeg növeléséhez. Elővigyázatosan kell azonban kezelni a tápanyag-kiegészítőket, különösen a proteinporokat. A túlzott protein bevitel köztudottan komoly egészségügyi problémákat okozhat, például vesekárosodást és dehidratációt. A testépítőknek az étrend-kiegészítők szedését az orvosukkal kellene, hogy megbeszéljék. A szteroidokat (például emberi növekedési hormon és tesztoszteron) pedig csakis orvosi okokból kellene szedni az orvos javaslatára. Mivel a testmozgás a diéta fő részét képezi, ezért azok, akiknek ízületi gyulladásuk van, vagy hát-, térd-, más ízületi problémájuk, először át kéne beszélniük a diéta fitnesz részét az orvosukkal, mielőtt nekikezdenének. Ha az ember változtatni akar az étrendjén, akkor azt kis lépésekben kell csinálni, ezáltal a szervezet hozzá tud szokni a változásokhoz. Ha hirtelen csökken vagy nő a kalóriabevitel, akkor a szervezet elkezdheti elraktározni a zsírt.
Kockázatok:
A diéta szigorú és rendszeres testmozgás része kockázatot jelent azon emberek számára, akik szívbetegek vagy bizonyos más egészségügyi problémájuk van. Az ilyen problémákkal az embernek először az orvosával kellene beszélnie, mielőtt elkezdi ezt a diétát. A testépítő diéta ezen kívül nem ajánlott várandós vagy szoptatós nőknek.
Milyen kérdéseket tehet fel az orvosának?
• Milyen egészségügyi tényezők miatt kell aggódnom, ha megnövelem a testmozgás mennyiségét, és elkezdem a testépítő diétát?
• Milyen étrend-kiegészítőket kellene szednem, ha elkezdem a testépítő diétát?
• Mik a diéta egészségügyi kockázatai?
• Milyen más diétákkal próbálkozhatok még, ha szeretném elérni a testépítéssel kitűzött céljaimat?
• Kezelt-e már más pácienseket is, akik testépítő diétán voltak? Ha igen, ők hogyan reagáltak a diétára?
Kutatás és a diéta általános elfogadottsága:
A testépítő diéta általánosan elfogadott az orvosi és testépítő körökben, mivel biztonságosan és hatékonyan növelhető vele az izomtömeg és csökkenthető a zsír. Azonban még nem egyeztek meg a protein, szénhidrátok és zsírok arányáról.
A protein alapvető tápanyagnak számít az izmok fenntartásában, növekedésében, valamint helyrehozatalában, amelyek a súlyemelés alatt károsodhatnak. Az ajánlott napi adag proteinből naponta 0,8g/kg. A kutatások azonban kimutatták, hogy a súlyemelőknek nagyobb mennyiségű proteinre van szükségük. A személy aktivitási szintjétől függően, a testépítőknek nagyobb mennyiségű proteinre van szükségük az átlagnál, de nem többre, mint 1,5-2g/kg. A kutatás szerint az izmok megduplázzák a protein szintézis szintjét a testmozgást követően, és ez így is marad még legalább 24 órán át.
A testépítők diétájában a szénhidrátok mennyisége 40-60 százalék között változhat, de ez a szint nem feltétlenül hatékony. Ha az ember nem megfelelő mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, akkor az negatív hatással lehet a testmozgás teljesítményére és időtartamára. Más tanulmányok kimutatták, hogy a fogyás egyik fő tényezője a kalória-bevitel csökkentése. A testépítők megfelelő táplálkozásával pedig az 1980-as évek óta foglalkoznak a különböző kutatások.