Vércsoport diéta

D’Adamo az összes táplálékot összesen 16 csoportba osztja fel.

Ezek a csoportok a következők:

•    Hús és szárnyasok (disznóhús, csirkehús, tenger gyümölcse: hal és rák-, illetve kagylófélék)
•    Tejtermékek és tojás (például tej, joghurt, fagylalt, sajt)
•    Zsírok és olajok (mindenféle olaj, beleértve a mogyoróolajat, szezámolajat, lenmag olajat, stb.
•    Diófélék és magok (mindenféle mag és dióféle)
•    Bab és hüvelyes termések (pl. borsó)
•    Müzli (zab, árpa, búza, cornflakes, puffasztott rizs, stb.)
•    Kenyerek és muffinok (mindenféle péksütemény, beleértve a kenyereket és kekszeket is)
•    Feldolgozott gabonafélék és tészták (mindenféle liszt, tészták, spagetti, stb.)
•    Zöldségek (mindenféle zöldség, olíva bogyó, paprika és avokádó is)
•    Gyümölcsök (friss gyümölcsök, szárított- és konzerv gyümölcsök)
•    Gyümölcslevek és egyéb folyadékok (gyümölcslevek frissen és koncentrált formában)
•    Fűszerek (minden friss és szárított fűszer, szirupok, miso, szójaszósz és más, nem tejtermék alapú szószok)
•    Ízesítő anyagok (majonéz, mustár, kechup, dzsemek, salátaöntetek és pácok)
•    Gyógynövényes teák
•    Egyéb italok (kávé, fekete tea, zöldtea, ásványvíz, kóla, bor, sör, likőr)

Mind a 16 táplálékcsoporton belül vannak olyan táplálékok, amelyek hízlalnak, amelyek fogyasztanak, jótékony hatásúak, semlegesek, és olyanok is, amelyeket jobb elkerülni. Ez teszi a diétát különlegessé és egyedivé minden vértípus számára. Például a csirke neutrális tápláléknak számít a 0-s és A-s vércsoportúaknak, viszont kerülendő a B-s és AB-s vércsoportúaknak. Egy másik példaként vehetőek a gabonafélék, például a búza. Dr. D’Adamo szerint a búzás termékek egyáltalán nincsenek jó hatással a 0-s vércsoportúakra, ahogy a B-s vércsoportúakra sem, ezért ezeknek az embereknek jobb az ilyen táplálékokat kerülnie. Másrészről a búza pozitív hatással van az A-vércsoportúakra, viszont semleges az AB-sek számára. Mindegyik vércsoportnak különféle receptek és menük is a rendelkezésükre állnak.

A speciális és részletes étkezési irányelveken kívül az „Eat Right for Your Blood Type” című könyv arra vonatkozóan is tartalmaz tanácsokat, melyik vércsoportra hogyan hat a stressz és hogyan lehet a stresszel megküzdeni.
Dr. D’Adamo kiemeli a legjobb étrend-kiegészítőket mindegyik vércsoport számára, valamint azt is leírja, melyek a legjobb testmozgás-fajták az egyes csoportoknak.

A diéta célja:

A vércsoport diéta azon a tényen alapszik, hogy minden táplálék tartalmaz lektint, vagyis proteint, amely kapcsolatba lép a vérben található antitestekkel. Dr. D’Adamo letesztelte a legtöbb táplálékot és meghatározta, melyik vércsoport reagál negatívan az adott táplálékban található lektinre.

Amikor egy bizonyos táplálék lektinje reakcióba lép egy bizonyos vércsoporttal (A, B, AB vagy 0), akkor az agglutinációnak nevezett folyamat megy végbe. Az agglutináció során a lektin miatt a vér „összeragad”. Dr. D’Adamo szerint ezek a ragadós vérsejtek miatt alakulnak ki az olyan egészségügyi problémák, mint a rossz emésztés, vese- és májproblémák, fejfájás, cukorbetegség, elhízás, stb.

Annak érdekében, hogy az agglutináció által okozott problémákat visszafordítsa, az egyénnek el kell kerülnie, vagy legalábbis korlátoznia kell azoknak a táplálékoknak a fogyasztását, amelyek ennek a folyamatnak a kialakításáért a felelősek. Dr. D’Adamo letesztelte a legtöbb táplálékot, ezért tudható, melyekre reagál rosszul az adott vércsoport. A vércsoport diétával ezeknek a táplálékoknak és lektineknek a fogyasztása elkerülhető, ezáltal javulhat az egészség is.

A főbb vércsoportokon kívül (A, B, AB, 0) számos altípus létezik. Ezek olyan alkotóelemek, amelyek a vérben találhatóak. Ezekbe a további altípusokba tartozik a kiválasztó státusz és az Rh. Az Rh az a része a vérnek, amely meghatározza, hogy a vér pozitív, vagy negatív-e. A vér Rh tulajdonságára nincs hatással az étrend, habár a vércsoport megállapításánál az orvosok ezt is meghatározzák.

A kiválasztó státusz nem befolyásolja a diéta szerepét a szervezet működésében. A kiválasztó státusz arra a tényre utal, hogy a vér típusú antigének (a vér részecskéi, amelyek meghatározzák a vércsoportot), megtalálhatóak-e a szervezet olyan más folyadékaiban, mint például a nyál vagy a vizelet. Ezek alapján az emberek körülbelül 80 százaléka a „kiválasztó” csoportba tartozik. Ezeknek az embereknek úgy is meghatározható a vércsoportja, ha más szervezetben lévő folyadékokat tesztelnek le. A népesség maradék 20 százalékánál a vér típusú antigének csak a vérben találhatóak meg. Dr. D’Adamo szerint a „kiválasztók” sokkal érzékenyebben és súlyosabb reakciókkal reagálnak a lektinekre, mint a „nem kiválasztók”. Létezik egy teszt, amellyel meghatározható, az adott egyén „kiválasztó”-e. Mivel a népesség 80 százaléka az utóbbihoz tartozik, a vércsoport diétában résztvevők nagy része is a „kiválasztókhoz” tartozik.