Ha az éven belüli testsúlyvesztés mértéke meghaladja a 10%-ot, akkor a fogyás mindig negatív fehérje mérleggel jár, azaz a szervezet a saját fehérjéit bontotta le, ami egyáltalán nem kívánatos. A negatív fehérje egyensúly következtében az immunrendszerünk hatékonysága csökken, ami egyértelműen igazolható.

Ha valaki egy éven belül elveszti a testsúlya 20%-át, akkor ez az állapot mindig komoly fehérje veszteséget jelent (negatív protein mérleg), amit malnutríciónak nevezünk. Ilyenkor sajnos  több létfontos szerv működésében is mélyreható zavarok mutatkozhatnak.
 
A fogyás lehet szándékos és nem szándékos. A szándékos fogyás hátterében többnyire különböző diéták (ritkán más okok, pl. éhségsztrájk) állnak, illetve ide kell sorolnunk az evészavarokat is (anorexia nervosa, bulimia nervosa).

A nem szándékos fogyás súlyos betegségek jelenlétére is utalhat, ezért alaposan ki kell vizsgálni az okokat.

A nem szándékos fogyás legfőbb oka az étvágytalanság, emésztő rendszert érintő betegségek, gyulladások, vérképző rendszer betegségei. A nem szándékos fogyás hátterében az estek kb. 30%-ában a rosszindulatú daganatos betegségek állnak. Nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem (sok gyógyszer mellékhatása lehet az étvágytalanság, hasmenés, hányinger).

A depresszió egyik vezető tünete az étvágytalanság! 

Általában 80 év feletti idős embereknél is jól megfigyelhető, hogy meglévő étvágy mellett is testsúlyuk fokozatosan csökken (persze ebben a korban nagyon sok kísérő betegség és jelentős mennyiségű gyógyszer szedése többnyire a jellemző, amik a fogyást nagymértékben okozhatják).

A régi fényképek, személyi igazolvány képek sokat segíthetnek a fogyás mértékének a megítélésében. Az idősebb emberek sokszor nem is veszik észre, hogy milyen jelentős mértékben lefogytak, ezért a régebbi képek nagyon hasznosak lehetnek. 

Az alkoholisták, kiknek a számát csak becsülni tudjuk (hazánkban kb. félmillió személy lehet érintve) évente sokat veszítenek a testsúlyukból, mert az alkohol nem csak mentális, hanem fizikai leépülést is okoz (hiába magas a kalóriatartalma, viszont nagyon toxikus, azaz mérgező). A kábítószer fogyasztók esetében is hasonló a helyzet, de mivel sok köztük a fiatal, ezért a fizikai leromlás jeleit a beteg környezete gyakran csak igen későn észleli.

A nem szándékos fogyás, valamint a szándékos fogyáson belül az evészavarok mindig fel kell, hogy keltsék a figyelmünket és részletes vizsgálatokkal kell tisztázni az okokat. Az anorexia nervosa betegségnek lehetnek nagyon súlyos változatai, amikor a beteg a szó szoros értelmében halálra éhezteti magát. Ennek a megfelelő kezelése nagyon nagy kihívás az orvos, illetve a beteg környezete számára.
   
A pajzsmirigy túlműködése érdekes állapotot eredményez, amennyiben a betegek fokozott étvágy mellett is jelentős testsúlycsökkenésről számolnak be.

„Mit nem adnék, hogyha fogynék” - szólt a kuplé a hatvanas években, de azért azt soha ne feledjük, testünk nem játékszer, annak működése szigorúan szabályozott és minden durva és szakszerűtlen beavatkozás végül kegyetlenül visszaüthet. Sok forszírozott fogyás vége komoly hízás lett vagy nagyon súlyos depresszió. A tények azt mutatják, hogy a lefogyott kövér emberek életkilátásai nem jobbak, mint le nem fogyott társaiké. Paradoxonnak tűnik, de igaz.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!