Mindkét kutatást a Cell Metabolism (Sejt Anyagcsere) című újságban publikálták. Az első kutatást a dél-karolinai egyetem egyik munkatársa, Valter Longo professzor vezette, a sejtbiológia és a hosszú élet kutatása áll munkája középpontjában. Kollegáival végzett kutatásai bizonyítják, hogy a túl sok fehérjebevitel növeli a rák, a cukorbetegség, és a korai halál kockázatát. Ez nem befolyásolja az időskori fehérjefogyasztás fontosságát, amikor nagyon is jót tesz a kiegyensúlyozott fehérje fogyasztás. Az sem mindegy, hogy honnan származik a fehérje, hiszen negatív hatásai sokkal gyengébbek, ha növényi eredetű fehérjét fogyaszt. 

A második kutatást a sydney-i egyetemen végezte Stephen Simpson professzor és csapata, akik a fiziológia, ökológia, és a viselkedés kapcsolatát vizsgálták. Az egereken végzett kutatások eredményeképp azt állapították meg, hogy a kevés fehérjén és sok szénhidráton alapuló étrend vezet a leghosszabb élethez. 

A kutatás egyik központi eredménye, hogy amíg a magas fehérjetartalmú étrend rövid távon segíti a súlyvesztést és a testzsírszázalék csökkenését, hosszú távon károsíthatja az egészséget és csökkentheti az élet hosszát.

Mindkét kutatás kiemeli, hogy nem csak a kalóriák figyelése a fontos, hanem az étrend felépítése is, főképp az, hogy mennyi és milyen fajta fehérjét fogyaszt, hiszen ez meghatározhatja élete hosszát és egészségi szintjét. 

“Egyszerű szervezeteket vizsgáltunk, mint az egereké és az embereké, és megbízhatóan arra a következtetésre jutttunk, hogy a fehérjében, főképp az állati fehérjében gazdag étrend majdnem olyan káros az egészségre, mint a dohányzás.” - vallotta Longo professzor. 

A magas fehérjetartalmú étrend a legkárosabb, kivéve, ha időskorról beszélünk

Longo professzor és kollégái több, mint 6800 amerikai felnőtt részvételével végezték el az egészséget és étrendet vizsgáló kutatásukat, melynek eredményei a következőek: 

•    az sok fehérjét fogyasztó, 50 év feletti korosztálynál négyszer nagyobb az esélye a rák vagy a cukorbetegség okozta halálnak, és kétszeres esélye van a 18 éven belüli halálnak
•    a közepes mennyiségű fehérjét fogyasztók körében háromszoros a rák okozta halál esélye
•    a fenti problémák csökkentek, vagy teljesen megszűntek, amennyiben a magas fehérjebevitel növényi eredetű volt
•    a 65 év feletti korosztály esetében a fehérjefogyasztás épp ellenkező hatású. A magas fehérjebevitel 60%-kal csökkenti a rák okozta halál kockázatát, és 28%-kal a más okú elhalálozásét. 

A kutatók azt tartják magas fehérjetartalmú étrendnek, amelyben az összes elfogyasztott kalória legalább 20%-a fehérjéből szármmazik. 

Növekedési hormon, aminosav károsodás, és fehérjelebontás

Egyéb kutatásokból következtetve a csoport arra jutott, hogy a növekedési hormon és az azt  befolyásoló IGF-1 lehet felelős. 

“Nem csak a veszélyfaktorok, de az idősödés, és a testsúly is befolyásolja a fehérjefogyasztás hatásait. Mivel idősebb korban az anyagcserefolyamatok lassulnak, a testsúly pedig csökken, ezért az alacsony fehérjetartalmú étrend nem, hogy nem tesz jót, hanem káros a szervezetre.” - magyarázza Longo professzor. 

Sejtkísérletek bizonyítják, hogy a fehérjéket felépítő aminosavak csökkenthetik a sejtek védelmi rendszerét és növelhetik a DNS károsodás esélyét, amely jól magyarázza, miért olyan magas a rákos megbetegedések száma a sok fehérjét fogyasztók körében. 

Egereken végzett kísérletekkel azt bizonyították, hogy a szervezet fehérjefelhasználó és -lebontó képessége a kor előrehaladtáva csökken. 

Többszáz egeren teszteltek 25 különféle étrendet

A második kutatást Simpson professzor és csapata végezte, kutatásuk témája a különféle mennyiségű és fajtájú fehérje, zsír, és szénhidrát fogyasztásának hatása volt az energiabevitel, anyagcserefolyamatok, öregedés, és élethossz változásaira. 

Kutatásukban a következő felfedezésekre jutottak: 

•    a sok fehérjét és kevés szénhidrátot fogyasztó egerek körében kisebb a testzsírszázalék, azonban életük rövidebb, és szívrendszeri egészségük rosszabb 
•    a kevés fehérjét és sok zsírt fogyasztó egereknek a legrosszabb az egészségi állapota és a legrövidebb az élete
•    a legegészségesebb, leghosszabb életű egerek étrendje sok szénhidrátot és kevés fehérjét tartalmaz, annak ellenére, hogy kalóriabevitelük nagyobb, és testzsírszázalékuk magasabb
•    a kalóriafigyelő étrend nem növelte az élethosszt, amely ellenkezik az eddigi egereken végzett kísérletek eredményeivel, azonban más állatok esetében megfelelő kiegészítő vitaminok fogyasztása mellett ez az étrend növelheti az élethosszt. 

“Kutatásunkkal azt bizonyítottuk, hogy a kalóriák nem azonosak, figyelnünk kell arra, hogy melyik kalória honnan származik és hogyan hat egymásra. A kutatás eredményei kimutatják az elfogyasztott étel mennyisége, a testzsírszázalék, a szív és az anyagcserefolyamatok, és a teljes életünk hossza közötti összefüggéseket.” - foglalja össze Simpson professzor. 

Kollegáival arra a következtetésre jutottak, hogy az egészséges és hosszú élet közepes mennyiségű, jó minőségű fehérje, kevés zsír, és sok összetett szénhidrát fogyasztásával érhető el.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!