A kutatók azt vizsgálták, hogy a glutén megvonása (több müzliben is megtalálható komplex protein) vajon megakadályozza-e más betegségek kialakulását is, és nem csak a hasüregi megbetegedésekét. Fontos azonban kiemelni, hogy a gluténmentes étrend hatásait nem vizsgálták meg az elhízás szempontjából, illetve a hatási mechanizmusáról sem készült tanulmány. Elsősorban tehát azt vizsgálták, vajon a glutén megvonásával megakadályozható-e a zsíros szövetek növekedése és ennek a folyamatnak a következményei.

Az egereket vagy magas zsírtartalmú (4,5 százalék glutént tartalmazó) táplálékokkal etették (kontrollcsoport) vagy egyáltalán nem kaptak glutént (gluténmentes csoport). A kutatók ezután a következő 16 faktor alapján vizsgálták meg mindkét csoportot:

•    Testsúly
•    Zsírnövekedés
•    Leukocita letapadása és mozgása
•    Makrofágok átszivárgása
•    A zsírszövetben a citokin termelése
•    A vér lipid profilja
•    Glikémiás index (vércukor szint)
•    Inzulinrezisztencia
•    Adipokinek
•    A PPAR-alfa és PPAR-gamma jelenléte
•    Lipoprotein lipáz (LPL)
•    Hormonszenzitív lipán (HSL)
•    Karnitin palmitoil aciltranszferáz-1 (CPT-1)
•    Inzulin receptor
•    GLUT-4
•    Epimdimális zsírban található adipokinek 

Érdekes módon a kutatók azt állapították meg, hogy a gluténnal táplálkozó egerekhez képest a gluténmentes csoportnál csökkent a testsúly és a kövérség, méghozzá anélkül, hogy változtattak volna a táplálkozáson vagy a lipid-kiválasztódáson.

Ez arra utalhat, hogy a búza fogyasztásával összefüggésbe hozott hízás nem attól függ, mennyi kalóriát fogyaszt el az adott személy, hanem attól, milyen mértékben választják szét a glutén proteinjei az endokrin és exokrin folyamatokat a szervezeten belül, valamint hogyan módosítják közvetlenül az atomok szintjén a géneket (például a PPAR-alfát és PPAR-gammát) úgy, hogy az az emlősök anyagcseréjében hízáshoz vezet.

Olykor elfelejtjük, hogy a táplálék nem csak egyszerűen energiaforrás, hanem a szervezünk számára „fizikai építőkő”, valamint információ-forrás is. Az, ahogy a táplálék közvetlenül hat a génekre, a gének felépítésére és működésére, a táplálkozásgenomika új területéről származó tanulmány tárgya lehet. A búza (csakúgy, mint minden más, táplálékként fogyasztott anyag) energiát, anyagot és információt is tartalmaz, ami segítségével a szervezet fenntartja a genetikai integritását – vagy esetleg felborítja azt.

Bizonyos táplálékok esetében a szervezetünknek több ezer, több millió év állt rendelkezésére, hogy alkalmazkodjon hozzájuk. A búza azonban (és különösen a modern változata) biológiailag és evolúciós szempontból eléggé újnak számító energia-, anyag- és információ-forrás. Ugyanúgy, ahogy mi, emberek sok energiát fektettünk a gének manipulációjába szelektív tenyésztéssel és keresztezéssel, cserébe a mi saját génjeink és a hozzá kötődő biológiai területek is rendkívüli módon módosulnak.

A kutatók megállapították, hogy a kapott eredmények összefüggésbe hozhatóak a „PPAR-alfa, LPL, HSL és CPT-1 mennyiségének növekedésével, amely a lipolízissel és a zsíros savak oxidációjával áll kapcsolatban.

Másrészről a gluténmentes étrendet kapó állatoknál kimutatták a glükóz homeosztázis javulását, valamint a PPAR-gamma mennyiségének növekedését.

A kutatás összefoglalása:

A tanulmány alátámasztja, hogy a gluténmentes étrend jótékony hatással van a kövérség, gyulladás és inzulinrezisztencia csökkentésére. Az adatok alapján elmondható, hogy a gluténmentes étrendet meg kéne vizsgálni újfajta étkezési szemléletként is, mivel így megakadályozható lenne az elhízás és az anyagcserezavarok kialakulása.

Az eredmények fényében

Mivel készült már korábban is olyan tanulmány, amely a búza hizlaló hatását vizsgálta, ezért nem meglepőek az újabb kutatás eredményei. Az előző tanulmány megállapította például, hogy a búzával etetett szarvasmarhák például sokkal hajlamosabbak a betegségekre, ugyanakkor sokkal nehezebbek is. Ezzel ellentétben a fűvel etetett egyedek egészségesebbek, viszont testsúlyuk egyben kisebb is. Ezek alapján elmondható, hogy a búza fogyasztása az emlősök esetében tényleg hízással jár együtt.

A tanulmányok alapján érdemes átgondolni, hogy a gabonafélék (legalábbis azok magvainak) fogyasztása evolúciós szempontból újfajta viselkedésnek számít. Habár a gabonaféléket az ember 10.000-20.000 éve fogyasztja, ez csak nagyon rövid időszakként határozható meg az ember létezésének hosszúságával összevetve. Kulturális szempontból azonban ez sokkal hosszabb időnek tűnik.

A hízás természetesen csak egy a több mint 200 egészségügyi mellékhatás közül, amely a búza fogyasztásával hozható összefüggésbe. Habár elsősorban mindenki a kinézetével van elfoglalva a legjobban, ezért a hízás a leggyakoribbnak és legsúlyosabbnak tűnő probléma, a valóság az, hogy a szív- és érrendszeri-, a pszichiátriai problémák, az autizmus, az irritábilis bél szindróma és sok más egészségügyi panasz közvetlenül a búza fogyasztására vezethető vissza. Emiatt érdemes megfontolni azt, hogy az ember gluténmentes étrendet alakítson ki magának. Úgyis az ember csak saját magán képes megtapasztalni a változást – addig minden tanulmány csak teória marad.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!