A megfelelő testsúly nem pusztán genetikai kérdés: az olyan környezeti tényezők, mint az étrend, vagy a rendszeres testmozgás is azonos fontossággal bír az ideális testsúly elérésében és megtartásában, nem beszélve a hosszú távú egészségről!

Pár éve készült egy felmérés, melyben több, mint 20 000 amerikai lakost kérdeztek evési szokásairól és életviteléről.

Zöldségekkel és gyümölcsökkel elérhető az egészséges és tartós fogyás.

A megkérdezetteket ezek alapján három csoportra lehetett osztani: az első csoportba azok tartoztak, akik sosem voltak elhízottak, a másodikba tartozók voltak már elhízottak, viszont a legutolsó három évben legalább 10%-kal kisebb súllyal rendelkeztek, a harmadik csoport tagjai pedig elhízottak voltak, de szerettek volna megszabadulni a fölöslegtől. 

A mindig is normális testsúllyal rendelkezők 16%-át, a már nem elhízottak 15%-át, míg a diéta ellenére is elhízottak a 42%-át tették ki a megkérdezetteknek. (A megmaradó százalék pedig egyik kategóriának sem felelt meg.)
A világ életükben ideális testsúllyal rendelkezők csupán 3%-a volt az, aki nem fordított energiát testmozgásra és különösebb diétára, míg a többiek mind a helyes életvitellel érték el a stabilan normál testsúlyt. 

Ez a statisztika meghazudtolja azt a sokszor hangoztatott vélekedést, miszerint a jó testsúly legnagyobb részt a genetikának köszönhető!

Az adatok elemzése alapján hat alapvető viselkedési formát lehetett kiemelni, mely a normál testsúlyúak és a sikeresen lefogyottak körében mindig jelen volt. Ezek közül a nagyarányú zöldség- és gyümölcsfogyasztás magasan vezette a listát.

E két csoport fele nyilatkozta, hogy heti öt alkalommal fogyaszt napi öt adag zöldséget vagy gyümölcsöt, mely az alacsony kalóriatartalomnak, viszont nagyon magas tápanyagtartalomnak köszönhetően az ideális testsúly elérésének egyik alappillérének tekinthető.

A bevitt energia csökkentése a térfogat növelésével, változatlan tápanyagbevitel mellett elősegíti a jóllakottság érzését, így kevesebb kalóriafogyasztásra sarkall. Mivel a zöldségek és gyümölcsök térfogatukhoz képest kevesebb kalóriával, mindazonáltal magas tápanyagtartalommal rendelkeznek, nagyarányú beépítésük az étrendbe jelentősen megkönnyíti a diétát és elősegíti az egészséges életvitelt.

Példaként említendő, a hús helyett fogyasszunk hüvelyeseket, így ugyanannyi fehérjéhez juthatunk sokkal kevesebb elfogyasztott kalória mellett, ráadásul még lúgosítjuk is velük szervezetünket, ahelyett, hogy a hús megemésztésével a húgysav termelődését segítenénk elő.

A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása megfelelő tápanyagokkal látja el a szervezetet, miközben elősegíti a folytonos evés iránti sóvárgás megszűntetését és a jojó-effektus kialakulását, hiszen szervezetünk abban az esetben sarkall minket több és több étel fogyasztására, ha a már elfogyasztott eledel nem tartalmaz elégséges tápanyagot. 

A zöldségek és gyümölcsök bővelkednek az immunrendszert támogató vitaminokban, ásványi anyagokban és enzimekben, az emésztést segítő rostokban, és a test karbantartásáért és a tartós egészség megőrzéséért felelős antioxidánsokban és fehérjékben. 

Étrendünk ezért legnagyobb arányban tartalmazzon a zöldségeket és gyümölcsöket, míg ezek mellé csak kisebb arányban fogyasszunk a többi ételből.

A zöldleveles zöldségek, mint a spenót, káposzta, fejes saláta, karalábé, vagy mustárlevél, a legnagyobb arányban kell, hogy előforduljanak tányérunkon. 

Ezek B-vitaminban, méregtelenítő klorofillban gazdagok, de például a brokkoli a szulforafánban is bővelkedik, mely azáltal, hogy az ételek magas hőmérsékleten való kezelése során létrejött rákkeltő karcinogéneket megsemmisíti, rendkívül hatékony a rák megelőzésében.

A piros zöldségek és gyümölcsök, mint a paradicsom, pirospaprika, görögdinnye, vagy a grapefruit, kiváló likopinforrások, ráadásul C-vitamint is nagy arányban tartalmaznak, mely szintén fontos szerepet játszik az immunrendszer védelmének fenntartásában.

A narancsszínű zöldségek-gyümölcsök béta-karotinban gazdagok, melyek csökkentik a rák, a szív- és érrendszeri betegségek és a gyulladások kialakulásának esélyét. A sárgarépa, édesburgonya, tökfélék, narancs és a mangó mind ide tartoznak.

A lila növények körébe tartozik a piros szőlő, áfonya, szeder, és a padlizsán. A színt adó antocianidinek mellett lutein és egyéb fontos antioxidánsok találhatók ezekben a zöldségekben, gyümölcsökben, melyek karbantartják az érrendszert és az agyat.

A krumpli, karfiol, gombafélék, hagymafélék, és a banán képviselik a fehér színt a zöldségek és gyümölcsök körében. Rostokat, B-, C- és D-vitamint is tartalmaznak, ezáltal segítik elő az egész szervezet karbantartását.

A barna sem maradhat ki a színsorból, melyet egészében a babfélék és a lencsefélék tesznek ki. A zöldségek körében ezek tartalmazzák a legtöbb fehérjét, valójában többet, mint a hús. Magnézium, vas, B-vitamin és rosttartalmuk kiemelkedő!

Már csak e rövid felsorolás alapján is egyértelmű, hogy mennyire létfontosságúak a zöldségek és gyümölcsök az emberi szervezet számára, ezért nyugodtan kijelenthetjük: nemcsak a fogyás, de a hosszú, egészséges élet eléréséhez is nélkülözhetetlenek a természet által „adományozott” növények.

 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!