A walesi herceg által működtetett gazdaság virágzik. Ez nem királyi hobbi, annál sokkal több.
Ma a forgalomban lévő vegyszerek közül a rotterdami konvenció a12 legmérgezőbbet nevesítette. Ebből a 12-ből 9 növényvédő szer.

 

A növényvédő szerek többsége nagyon mérgező még igen kis mennyiségekben is. Van olyan szakmailag jól alátámasztott állítás, miszerint a csecsemő és a gyermekkori leukémiák egyértelműen összefüggésbe hozhatók ezen szerek fokozott használatával. Ne nagyon áltassuk magunkat. A növényekre kilocsolt vegyszerek vagy lebomlottak, vagy nem, de lemosni őket biztosan nem lehet. Áztathatja a szőlőt ameddig csak akarja, akkor sem, és ez nem csak a szőlőre igaz. Sokszor a lebomlott vegyszerek maradványai sokkal veszélyesebbek, mint maga a vegyszer volt.

Ma Európában a biogazdaságok eszméjének a zászlóvivője nem kisebb személyiség, mint Károly herceg, aki majd hétszáz hektáron folytat biogazdálkodást.

Ez a harapó fogó egyik szára. A másik szárat a GMO (génmaipulát élelmiszerek) képezik. Az egyik 19, a  másik egy híján 20.

Három tévhittől meg kell szabadulnunk.

Az első: a biogazdálkodással nem lehet fedezni a megnövekedett táplálék igényeket. Ez tényszerűen nem igaz. Valóban a biogazdálkodás élő munka igénye az nagy. De mivel a munkanélküliség egész kontinensünk egyik legégetőbb problémája, a megoldás már csak ebből a szempontból is nyilvánvaló lenne, mivel a megtermelt élelmiszerek több mint 40%-a soha nem kerül felhasználásra, hanem a szemétbe vagy jobb esetben a takarmányba kerül, ezen felül a fejlett világ lakóinak majdnem 50%-a elhízott, vagyis feleslegesen és sokat eszik.

A második: a biogazdálkodással nem lehet profitot termelni, mert az élő munka hányada nagy és ez emeli a költségeket.

Ez sem így van. A biogazdálkodással valóban nem lehet évi 8-10%-os hozamokat elérni, erre ott vannak a Startup cégek. Persze ezekkel percek alatt el is lehet veszíteni mindent és megenni őket a legkevésbé sem lehet. De szolid, tisztességes nyereség (évi egy-két százalék) biztosan elérhető általa.

A harmadik: a termények nem lesznek olyan szépek és nagyok, mint permetezett társaik. Ez viszont igaz. Viszont a beltartalmi értékük sokkal jobb, táplálóbb, egészségesebb. Inkább egy kis, finom, édes alma, mint egy vízzel felfújt, se íze, se bűze, de szemre szép, értéktelen „gyümölcs”.

A biogazdálkodás vízigénye sokkal kisebb, ami döntő szempont, hiszen a Föld édesvíz készletei vészes mértékben apadnak.

A herceg nem magányos Don Quijote. Németországban, Svájcban, Észak-Olaszországban komoly, nagy biogazdaságok működnek, és számtalan közepes és kicsi is.
A biogazdálkodás nem csak a növény és gyümölcstermesztésről szól, hanem az állattenyésztésről is.

A biogazdálkodás szemléletébe nem fér be a négylábú tejgyárak gyakorlata. Ma egy tejelő tehén jó, ha két laktációs periódust megél, azután irány a vágóhíd. Az így kizsigerelt állat teje minden, csak nem élet, erő, egészség. Még 150 évvel ezelőtt is egy tehén legalább 8-10 laktációs perióduson keresztül élt és adott kevesebb, de sokkal jobb tejet. Igaz ez más tejtermelő állatokra is.

Nálunk is volt egy igazi biogazdaság, majdnem olyan, mint a Károly hercegé.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!