Kevesen gondolják, pedig igaz, a két fűféleség rokonságban áll egymással.

A nagy szétválást követően ennek a  két alapvető élelmiszer növénynek a sorsa nagyon másképpen alakult.

Ma ez a két alapvető növény biztosítja az emberiség számára a legfőbb energiaforrást. Az első helyen a rizs áll (544 kcal/fő), a második helyen a búza (526 kcal/fő). Messze lemaradva a kukorica (146 kcal/fő), a zöldségek (71 kcal/fő) és a burgonya (65 kcal/fő).

A búza őse a kecskebúza volt, ami vagy mesterséges, vagy természetes úton beporzott egy másik fűfélét, melynek következtében megjelent a tönköly és az alakor.

Az évezredek során a nemesítési törekvések arra irányultak, hogy minél rövidebb legyen a növény szára és minél fejlettebb a kalásza. A glutén mennyisége a búzában a nemesítések során fokozatosan növekedett. 

A rizs sorsa kissé másképp alakult. A rizs nem tartalmaz glutént nyomokban sem és ez a mai nemesített fajtákra is igaz. Itt is a fő cél kezdetben az volt, hogy lehetőleg a rizsszalma minél rövidebb legyen. Az indonéz rizsek nagy hozamúak, de hosszú szárúak. Ezt keresztezve a kínai rövid szárú fajtával már rövid szárú, sok szemet tartalmazó fajtákhoz jutottak, amik azonban nem jól bírták a tartós víz alatti létet, főleg, ha az a víz sós volt (pl. Banglades). Az emelkedő tengerszint miatt pedig ezekre e tulajdonságokra is szükség van. Így jött létre az IR-60-as, ami már két hetet is kibír a sósvíz alatt.

2050-re már 9,5 milliárd ember fog élni a Földön. Ez a két alapvető növény semmiképpen sem kerülhető meg, míg a marhahús termelése már nem fenntartható, ökológiai károkat okoz, alig belátható ennek súlyossága, ölni kell érte és a fogyasztása egészségtelen.

A burgonyában még jelentős tartalék van, míg a kukorica vonatkozásában ez már kevésbé mondható el. 

A búza és a rizs A búza és a rizs

Milyen lehetőségeink vannak?

1, Klasszikus nemesítés. Ugyan azon fajon belül a kívánt tulajdonságú egyedeket szaporítjuk egymás közt, ezáltal a kívánt tulajdonság felerősödik.

2, Eltérő fajok keresztezése (pl. búza, rozs, a búza-rizs keresztezés már nem megoldható)

3, Marker asszisztált szelekció. Nem tudjuk a DNS melyik része felelős a kívánt tulajdonságért, de kizárásos alapon a kör beszűkíthető és utána már a kívánt növényt szaporítjuk. 

4, Génmódosítás. Megfelelő géneket beültethetünk a kívánt növénybe, ami ezáltal olyan tulajdonságokra tesz szert, ami egyébként nem jellemző rá. Pl. karotint termel, megvéd bizonyos kórokozóktól, így a vegyszeres védekezés háttérbe szorul (GMO).

5, Mutációs nemesítés. Radioaktív sugárzással magokban DNS károsodást indukálunk. Ez az esetek túlnyomó többségében káros, de néha előfordul, hogy egy-egy pozitív változás jelenik meg és ezután ezt szaporítjuk.

Egyik sem nélkülözhető, ha globális gondjainkat meg akarjuk oldani. A GMO növények termesztését ma már a világ 28 országában engedélyezték és a világon  hasznosítható földterületek 11%-án már GMO növényeket termelnek. 

Az USA-ban már húsz éve fogyasztanak az emberek GMO élelmiszereket (a kukorica és a szója 90%-a GMO). Ezzel párhuzamosan a növényvédő szerek felhasználása 90%-kal csökkent. 

Ma a helyzet a következő. Mi nem engedjük be az USA áruit, mert GMO-tól nem mentesek, ők meg nem engedik be az Unió termékeit, mert telis-tele vannak vegyszer maradványokkal.

Na, ennek a folyamatnak fog véget vetni a tervezett Szabadkereskedelmi Megállapodás. Nem tudjuk kivonni magunkat alóla, ha csak nem kívánunk a Holdra költözni.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!