Annyira egyértelműnek tűnik a gyümölcs és a zöldség fogalma, hogy nem árt már rögtön az elején tisztáznunk néhány fogalmat.
Mi a gyümölcs?
A botanika tudománya szerint a gyümölcs a növénynek érett magházát, vagy magházait nevezzük. Ez az esetek egy nagy részében lédús, édeskés, de nagyon sok a kivétel. Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről.
Ezen definíció alapján gyümölcs az uborka, a cukkini, a paradicsom, a tök, a paprika, az összes hüvelyes. Sőt, gyümölcs ebben az értelemben a gesztenye, a mogyoró, a makk és a földimogyoró is.
De ezzel még mindig nem értünk a felsorolás végére. Botanikai értelemben gyümölcs a búza, az árpa, a zab, a kukorica és a rozs is.
A hétköznapokban leginkább úgy különböztetjük meg a gyümölcsöt a zöldségtől, hogy a gyümölcs édes, míg a zöldség nem.
Akkor mi a zöldség?
Egy növény ehető részeit zöldségnek nevezzük, pl. gyökerét (répafélék), gumóját (burgonya), levelét (saláták), szárát (zeller), bimbóját (pl. kelbimbó).
Két érdekes kivétel azért van. Az egyik az eper. Ezen definíciók szerint az eper sem nem zöldség, sem nem gyümölcs. Pontosabban az a száz körüli mag, ami egy szem epren van, az lenne a gyümölcs. Az ananász sem sorolható sem ide, sem oda, mert többszörös virágrészekből áll. Eper és ananász! - Micsoda kiváló kombináció.
Hogy gondoljuk ezzel szemben a gyakorlatban?
Ami édes, az a gyümölcs, ami nem az a zöldség. Szigorúan tudományos szempontból nem helyes, de jól használható. A gyümölcsök és a zöldségek öregapja pedig mosolyogjon csak rajtunk.
A lényeg! Napi 70dkg-ot kell ennünk belőlük minden nap, mert finomak, egészségesek. Ha nem illenek valamely ételhez vagy italhoz (pl. pálinka, kóla, kávé), akkor mindig a zöldségek és a gyümölcsök javára döntsünk. A zöldségek és a gyümölcsök mutatják a helyes utat.