Ha pontosan tudnánk, hogy milyen genetikai programmal rendelkezünk a táplálkozásunkat illetően, akkor alakíthatnánk ki a szervezetünk számára ideális étrendet. Csak hogy erről még igen kevés ismerettel rendelkezünk.
Mit tudunk ma, ami alapján a napi étkezési szokásainkat drasztikusan meg kellene változtatnunk?
A napi konyhasó bevitel e szerint maximum fél gramm lenne, az ajánlások 5g-ról szólnak, a magyar konyha pedig napi 17g sót tartalmaz.
Csak becsléseink vannak arra vonatkozólag, hogy mennyi volt őseink napi fehérje bevitele. Most úgy gondoljuk ez 0,6g/tskg/nap volt, ami sokkal kevesebb, mint amennyit naponta elfogyasztunk.
A cukor fogyasztása 0g volt, a napi folyadék (víz) bevitel pedig meghaladhatta a két litert. A hominidák faja, mely kb. húsz millió évre tekint vissza, az utolsó néhány tízezer évtől eltekintve étrendjét tekintve szinte 100%-ban vegetáriánus volt. Ezt bizonyítja, hogy az evolúció során az ember elvesztette C-vitamin szintetizáló képességét, amire nem is volt szüksége, amíg vegetáriánus volt, de bizony ragadozóként már nagyon kellene ez a készség, ami elveszett.
A magas húgysav sem okoz problémát, a növényevőkben, míg a ragadozókban kialakult egy urikáz enzim, ami képes a húgysavat lebontani.
Az emberben urikáz enzim nincs, mert az eltelt idő túl rövid volt ahhoz, hogy ezt a készséget megszerezze.
Fajunk ideális élettere a ráktérítő és a baktérítő által határolt területre korlátozódott, és csak később sikerült belakni szinte az egész Földet. Ma is az igazi földi paradicsomok ezen szélességi körökön belül lelhetők fel.
A testszőrzet megfogyatkozásának az evolúciós okai máig sem világosak. A ruha viselésnek ehhez a legkisebb köze nincs.
Az alkohol fogyasztás sem képezte a táplálkozás kis részét sem, mivel az alkohol dehidrogenáz enzim ugyan lebontja az alkoholt, de a bomlástermékek sokkal toxikusabbak, mint maga az alkohol.
Az ember nagyon gyenge, hiszen egy csimpánz is ötször erősebb, mint a legerősebb ember. Ez az izomtömeg csökkenés és izomerő csökkenés sem világos, hogy miért alakult ki fajunkban. Ezzel ellentétesen viszont az agy látványosan megnőtt, nagyobb már nem is lehetne, mert ez veszélyeztetné a természetes szülést és így a faj fennmaradását.
Nem tudjuk mennyi a születéskor várható maximális életkor. Ma úgy gondoljuk, 130 év, amit leginkább az támaszt alá, hogy ennél idősebb embert nem ismerünk, aki hitelesen dokumentumokkal alátámasztva ezt a kort elérte volna.
Tudásunk hiányosságai nyilvánvalóak, a válaszok többséges spekulatív. Még nagyon elején járunk annak a folyamatnak, hogy az igazán fontos kérdéseket megválaszolhassuk.