A mentális betegségek oka: a kenyér és más táplálékok?

Közel 50 éve állnak olyan bizonyítékok a rendelkezésünkre, amelyek alátámasztják, hogy a mentális problémákkal diagnosztizált betegek gyógyíthatóak, ha áttérnek a búza-mentes étrendre (és ha lehetséges, a tejtermékek fogyasztását is mellőzik, mivel a glutén és a kazein hatásaikat tekintve nagyon hasonlóak). Mivel azonban más betegeknél (különösen az újabb és jobb tanulmányokban) nem változtattak az étrenden, a fenti bizonyítékokat általában lenézik, elutasítják vagy egyszerűen csak nem hiszik el. Emiatt a tények nem jutnak el sem a betegekhez, sem a gondozókhoz, sem a pszichológusokhoz vagy a pszichiáterekhez. Miután az ember végigolvassa ezeket a tanulmányokat, rájön, hogy a fentebb említett bizonyítékokat szélesebb körben kéne terjeszteni.
 
A legtöbb tanulmány pszichiátriai intézetekben kezelt skizofréniás betegek bevonásával készült, ahol az étkezéseket szorosan felügyelik. A tanulmányok szerint a gabona- és tejmentes étrenden élő betegek hamarabb kerültek ki a zárt osztályról, mint azok, akik gabonában gazdag ételeket fogyasztottak. Amikor azonban a betegek a gabona- és tejmentes étrend mellett glutént tartalmazó táplálék-kiegészítőt is szedni kezdtek, az étrend pozitív hatásai szinte azonnal megszűntek. Egy nagyon hasonló eredményeket felmutató duplavak, placebo-kontrollált, hosszútávú kísérlet olyan lenyűgözőnek bizonyult, hogy még a Science című folyóiratba is bekerült. A kísérlet során a gabona- és tejmentes étrenden tartott skizofréniás betegeknél a 39 viselkedési értékekből 30-nál romlott az érték, miután egy gluténtartalmú italt vezettek be az étrendbe - majd az értékek javultak, mikor a glutén helyett szójalisztet kezdtek használni.
 
Különösen jó hatással van az autizmussal és autisztikus spektrum zavarral diagnosztizált gyerekek nagy részére, ha hónapokig tartózkodnak mind a glutén, mind a kazein fogyasztásától. Egy tanulmány során 70 olyan gyermeket vizsgáltak, akik korábban egyetlen terápiára sem reagáltak jól. A diéta bevezetésétől számított három hónap elteltével ez az arány 80 százalékra növekedett.
 
A gluténra érzékeny embereknél a hosszútávú búzafogyasztás tartós károsodást eredményezhet - a krónikus betegek esetében viszont nem feltétlenül figyelhető meg változás. A gluténmentes diéta eredményeként azonban enyhültek a pszichiátriai tünetek még azoknál a súlyosan zavart skizofréniás betegeknél is, akik nem reagáltak egyetlen kezelésre sem, és életük nagy részét pszichiátriai intézetekben töltötték. Miután a glutént újra bevezették az étrendbe, néhány betegnek drámaian romlani kezdett az állapota.
 
A gluténmentes diéta természetesen csak azoknak a mentális állapotán javít, akik érzékenyek a gluténra, és ez a gluténhoz köthető antitestek szintjén is megjelenik. Így történhetett például meg az, hogy egy nyolc skizofréniás beteget vizsgáló tanulmány során a betegek egyáltalán nem reagáltak a gluténra, illetve az állapotuk sem javult a glutén- és tejmentes diéta során. Egészen idáig csak az esettanulmányok fókuszáltak speciálisan azokra a betegekre, akik bizonyíthatóan is gluténérzékenyek. Viszont minden tanulmány során bebizonyosodott, hogy a glutén-mentes diétával lenyűgöző eredmények érhetőek el. Egy kísérlet során például két skizofréniás és két demens, szellemileg leépült beteget vizsgáltak. A négyből három betegnél (akiknek súlyos pszichotikus tünetei voltak) teljes felépülésről számoltak be.
 
Érdekes módon azonban, minél nagyobb mértékben segíthet az étrendváltozás, a szervezet annál jobban ellenállhat a változásnak. A gabonafélék exorphinjai függőséget okozhatnak. A kutatók úgy gondolják, hogy a gluténérzékenyek fele pont azokat a táplálékokat kívánja a legjobban, amelyek károsítják a szervezetet - mégpedig azért, mert elvonási tünetek jelentkeznek náluk, ha az adott táplálékot nem fogyaszthatják. Egyszer egy kezelésekre nem reagáló, zártosztályon lévő skizofréniás beteg csodálatos módon kigyógyult a betegségéből, miután gluténmentes diétával kezdték kezelni - viszont újra erőszakos és zavart lett, miután a glutént újra bevezették az étrendjébe. Ezen a ponton már nem akart és nem is volt képes együttműködni, ezért nem tudta folytatni a glutén-mentes diétát, amely akár meg is menthette volna.
 
Összegzés
 
Ebben a cikkben bemutattuk, hogy a kenyér minden embernél megváltoztatja a bélfalat, vagyis sokkal áteresztőbbé teszi azt. Ezen kívül serkenti a méreganyagok és megemésztetlen táplálék-részecskék szállítását az olyan területekre, ahol azok beindítják az immunrendszer működését. Arról is olvashatott, hogy az embereknél a gabonafélék és a tejtermékek emésztésekor opioidhoz hasonló vegyületek szabadulnak fel, amelyek az agyba jutva elősegíthetik a mentális problémák kialakulását.

 
Ezen tények fényében felmerül a kérdés, vajon miért nem jelentkezik minden kenyeret és tejet fogyasztó embernél pszichózisos tünet. Az egyik lehetséges válasz az, hogy akiknél végül jelentkeznek ezek a tünetek, azok egy speciális "immunhibát" hordoznak. Ez a felelős azért, hogy az immunrendszer vagy túl sok figyelmet szentel a vérbe kerülő exorphinoknak, vagy egyáltalán észre sem veszi őket. Ha az előbbi eset áll fönn, akkor az antitestek, ha pedig az utóbbi, akkor maguk az exorphinok jutnak el az agyba. Az odajutásuk pedig nagyon egyszerűen történik: a véráramból átkerülnek a gerincvelő folyadékba, ami közvetlenül továbbszállítja őket az agyba, főleg, ha a gátak (például vér-agy gát) nem megfelelően működnek. Egy másik feltételezés szerint a genetikai hiba nem az immunrendszerben, hanem az exorphinokat lebontó enzimekben van, amelyek a belekben és/vagy a vérben találhatóak.