Ebben a cikkben arról olvashat, hogy a világ legnagyobb mennyiségben fogyasztott tápláléka hogyan lehet negatív hatással az emberi viselkedésre és a mentális egészségre.

3. oldal: Téves immunreakciók

A glutén problémát okozhat a szervezetben, mivel megnöveli a bél áteresztőképességét, ezáltal képes átjutni a bélfal külső rétegén. Miután átjutott, az immunrendszer célpontjává válik. A következő két részben arról olvashat, milyen következményei vannak ennek a folyamatnak a szervezetre és az agyra nézve.
 
A lisztérzékenység formái
 
Néhányan egyértelműen allergiásak a lisztre (a "liszt" alatt minden gluténtartalmú gabonafélét értünk). A gluténtartalmú táplálék elfogyasztása után a liszt-érzékenyek olyan tüneteket produkálhatnak, mint a kiütés, fejfájás, hasmenés és légszomj - ami gyakorta érinti például a pékeket is. Ez a fajta liszt-érzékenység az immunrendszer azon részéhez kapcsolódik, amely a parazita életmódot folytató férgek, gombák és mikroorganizmusok kiiktatásáért felel. Néhány embernél azonban a glutén olyan immunreakciókat indít be, amelyek tünetei fokozatosan jelennek meg, hetekkel, vagy akár évekkel azután, hogy az adott táplálékot fogyasztani kezdtük.
 
Körülbelül 100-ból 1 embert érint ez a fajta túlérzékenység, amelyet krónikus gyomorhurutnak nevezünk. Ez pontosabban azt jelenti, hogy egy kóros immunreakció megtámadja a vékonybelet. Ez a folyamat idővel tönkreteszi a bélfalat (amelyet normál esetben bélbolyhok millió fednek), ezáltal csökkenti a bél felszínét és rontja a bél tápanyag-felszívó képességét is. 
 
Ha a glutén fogyasztását nem csökkentik még a gyermekkorban, akkor bizonyos koponyacsontok növekedése is módosulhat. Ennek eredményeképpen a felnőtt, krónikus gyomorhuruttal diagnosztizált betegek több mint 80 százalékánál szokatlan lehet az arc aránya. Ez azt jelenti, hogy a homlok általában különösen magas az arc középső harmadához, vagy az egészséges emberek homlokához viszonyítva.
 
A legtöbb ember, akiknek krónikus gyomorhurutjuk van, nem is tudnak róla, hogy betegek. Egy 5000 olasz diákot érintő vizsgálat során például kiderült, hogy a diagnosztizált és nem diagnosztizált esetek aránya 1:6-hoz. Az idősebbeknél is gyakori, hogy sokáig diagnosztizálatlan marad a krónikus gyomorhurut, ami akár azt is jelentheti, hogy a tünetek megjelenésétől számítva 17 év telik el a betegség diagnosztizálásáig. Aggasztó, hogy a betegség vér-markereinek értéke az Egyesült Államokban az utóbbi 50 évben megnégyszereződött, míg Finnország esetében ugyanez az érték az utóbbi 20 évben a duplájára nőtt. A vizsgálatokat mind a frissen vett, mind az évtizedekkel korábban lefagyasztott vérmintákon egyszerre végezték el, így a betegség jelenlegi terjedésének mértékét nem lehet a pontosabb mérési eszközökre vagy az elnézőbb diagnosztikai kritériumokra fogni. A markerek értéke az idő elteltével bizonyos embereknél is növekedett, ami azt bizonyítja, hogy felnőttkorban is kialakulhat a gluténra adott abnormális immunreakció.
 
Érdekes, hogy sokan jobban teljesítenek a glutén-mentes diéta során, a teljesítmény pedig romlik gluténterhelés alatt (még a randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatok során is, ha a vizsgált személyek egészségesek - nem liszt-érzékenyek, nincs krónikus gyomorhurutjuk). Ezt a nem coeliakiás (krónikus gyomorhurut) liszt-érzékenységet csak kizárásos alapon lehet diagnosztizálni, mivel jelenleg még nem állnak rendelkezésre olyan laboratóriumi tesztek, amelyekkel megállapítható a betegség jelenléte. A betegség jellemzője, hogy a bél áteresztőképessége normális, viszont az érintettek általában felpuffadnak a gluténtól - tehát a betegség nem teljesen, de valamennyire hasonlít a krónikus gyomorhurutra. 
 
A tünetek a glutén fogyasztása utáni órákban-napokban (nem bélrendszeri, hanem egyéb tünetekként) jelentkeznek: például fejfájás, ekcéma, kimerültség és kábultság formájában. 
 
Egyes emberek azt mondják, hogy érzékenyek a gluténra, de valójában a búzában lévő szénhidrátoktól puffadnak fel, és ez okozza az alhasi fájdalmat is. A nem coeliákiás liszt-érzékenységgel kapcsolatban számos vizsgálatot végeztek már, viszont ezeknek a szénhidrátoknak még nem vizsgálták a hatását. Ezek a szénhidrátok amúgy számos zöldségben is megtalálhatóak, és vitatható, hogy valóban olyan károsak-e.
 
A krónikus gyomorhuruttal diagnosztizált betegek több mint 95 százaléka az immunrendszer szabályozásáért felelős gén egyik speciális variánsát hordozza, míg a maradék 5 százalék egy teljesen másik gént hordoz. Mindkét géntípus megzavarja az immunrendszer működését, így az képtelen megkülönböztetni, melyek a szervezet saját molekulái, és melyek a behatoló, káros molekulák. Ezek a gének a lakosság 30-40 százalékában találhatóak meg, de természetesen nem minden érintett embernél alakul ki krónikus gyomorhurut. Még az ugyanazon az étrenden lévő egypetéjű ikreknél is lehet eltérés - az egyikük beteg lesz, míg a másikuk nem. Ezért biztos, hogy más tényezők is hozzájárulnak a betegség kialakulásához - valószínűleg ezek egyszerű környezeti hatások. Ilyen környezeti hatás lehet például egy baba világrahozatala, vagy egy vírusos- vagy parazita-fertőzés is. Egy tanulmány során fény derült arra, hogy a krónikus gyomorhuruttal diagnosztizált betegek közel 90 százaléka, a tanulmány kontrollcsoportjának pedig körülbelül 17 százaléka korábban fertőződött már meg adenovírussal. Mivel a vírus által kódolt egyik protein szerkezetében hasonlít a gluténhez, lehetséges, hogy a genetikailag erre hajlamos egyéneknél a vírusra adott kezdeti reakció során a szervezet nem csak a glutént távolítja el, de a bélben található más proteineket is, mivel ezek hasonlítanak a fentebb említett vírus proteinjére. Ezt a hasonlóságot tudományosan molekuláris utánzásnak nevezzük.
 
Hogyan hat a búza az agyra?
 
Sajnos a glutén hasonlít néhány, az agy számára fontos kémiai anyagra is. Mesterséges környezetben, ha a vérből eltávolítják a glutén molekulákat, akkor a glutén eltávolításáért felelős antitestek megtámadják a kisagyhoz tartozó proteineket és a mielinhüvelyt, ami igazából az idegrostok védőburka. Ezen kívül az antitestek megtámadják még a GABA (olyan elsődleges gátló neurotranszmitter, amelynek zavara hat a szorongásra és a depresszióra) termelésben résztvevő enzimeket is. A véradók vérében lévő (a búza- és tej-molekulákat kiiktató-, valamint az agy számára fontos kémiai anyagokat támadó) antitestek mennyisége a keresztreakció folyamatával egyenletes mértékben emelkedett meg (keresztreakció: a szervezet a különböző eredetű összetevőket azonos allergénként azonosítja). A legtöbb embert szerencsére nem érinti ez a probléma - legalábbis addig, amíg a bél és a vér-agy gát sértetlen marad. A glutén jelenléte arra serkenti az antitesteket, hogy azok megtámadják az agyat, és súlyos idegrendszeri működési zavarokat idézzenek elő. Ez a folyamat független attól, hogy az adott egyén coelakiás-e. Hasonló antitesteket találtak a skizofréniás betegek egyik alcsoportjának vérében - míg egyesek vér markerei utaltak a krónikus gyomorhurut meglétére, addig mások markerei nem.
 
Ha tehát a búza hatással van az agyra, akkor nem csoda, ha a mentális állapotot is befolyásolja. A rendkívül nagy kiterjedésű (betegek ezreit tanulmányozó) járványügyi vizsgálatok szerint a krónikus gyomorhurut összefüggésbe hozható a depresszió és a pszichózis kialakulásának megnövekedett kockázatával. Azoknál az egészséges bélfallal rendelkező egyéneknél, akik vérmarkerei utalnak a krónikus gyomorhurut meglétére, háromszor nagyobb a valószínűsége, hogy a jövőben autizmus alakul ki, és ötször nagyobb a lehetősége annak, hogy a betegséget már diagnosztizálták is.
 
A glutént megtámadó antitesteket sokkal gyakrabban mutatták ki skizofréniás és autizmusos betegeknél, mint a népesség többi részénél vagy a kontrollcsoportnál. Az eredmény a vizsgálat többszöri megismétlése után is megegyezett. A kapott adatok elképesztőek. Például a glutén megtámadó antitestek jelenléte a kezeletlen autista gyerekek 87 százalékánál, míg az egészséges gyerekek csupán 1 százalékánál mutatható ki.
 
A mikrobák jelentősége
 
A fő gén, amely hajlamossá tesz a krónikus gyomorhurutra, a bélben található mikrobák összetételét is megváltoztatja - érdekes, mivel ma már tudjuk ezekről a mikrobákról (összegző nevükön bél mikrobioták/bélflóra), hogy képesek arra, hogy közvetlenül formálják át a viselkedésünket. A gén hordozóinál és a nem hordozóknál vizsgált széklet jelentős bakteriális eltéréseket mutat már az egy hónapos babáknál is. Többek között a hordozóknál nagyobb mennyiségű clostridia (a Firmicutes baktériumtörzs egy osztálya) található: például az autista gyerekek bélrendszerében gyakran sokkal nagyobb mennyiségben található meg ez a baktériumtípus, mint az egészséges gyerekeknél. Ezek az eredmények összekapcsolhatóak azokkal a járványügyi bizonyítékokkal (ezekről korábban már szó esett), amelyek szerint a krónikus gyomorhuruttal diagnosztizált betegek esetében nagyobb az autizmus kialakulásának kockázata.
 
A bélben található mikrobák látszólag még azt is befolyásolják, hogy a hordozóknál mikor alakul ki (és egyáltalán kialakul-e) a krónikus gyomorhurut. Mivel az immunrendszer fejlődésére nagy hatással van az emésztőrendszerben élő mikrobiális közösség, ezért létfontosságú, hogy az utóbbi normálisan fejlődjön - ennek pedig alacsonyabb a valószínűsége, ha a babák idő előtt nem a számukra megfelelő táplálékot kapják. 
 
A bélbaktériumok hatalmas fejlődésen mennek keresztül a születéstől számított első 12 hónap során, ezért fontos, hogy ezalatt az időszak alatt a baba ne kapjon glutént tartalmazó táplálékot. Egy kettős vak kísérlet során azt vizsgálták, hogyan hat a fiatal coelaikiás génhordozókra az, ha a gluténtartalmú élelmiszereket korán (6 hónapos korban) vagy későn (12 hónaposan) vezetik be az étrendjükbe. A korai gluténfogyasztás hamar gluténtolerancia csökkenést eredményezett, és beindította az autoimmun betegségek kialakulását is. Az viszont vitatható, hogy ez annak köszönhető-e, hogy a bélbaktériumok felépítése a teljes kifejlődés előtt változott meg. A coelaikia gént hordozó transzgenikus egereknél nemrégiben kimutatták, hogy a betegség kialakulása teljesen a bélrendszertől függ. A glutén fogyasztása miatt krónikus gyomorhurut alakult ki azoknál az egereknél, amelyeknél a) meggátolták a bélflóra kifejlődését, b) a bél mikrobiotái közé kórokozók is beépültek, c) a születés pillanatában antibiotikummal zavarták meg a bélrendszer működését. Azoknál az egereknél azonban nem alakult ki a betegség, amelyeknek egészséges maradt a bélflórája.

Super Reishi gyógygomba tabletta, 120db Super Reishi gyógygomba tabletta, 120db Ganoderma (reishi, pecsétviaszgomba)

A bélflórában fellépő változásokért az is felelős lehet, ha a glutént tartalmazó élelmiszereket hirtelen, nagy mennyiségben kezdi az ember fogyasztani. Feltételezhetően ez a tény áll e mögött, hogy a bevándorlóknál többször diagnosztizálnak skizofréniát. Főként azokat érintheti ez a probléma, akik például Afrikából, a Szahara területéről költöznek Európába, mivel az afrikai területeken más gabonaféléket részesítenek előnyben, és a búzát is máshogy fogyasztják: megerjesztik fogyasztás előtt. Ezért nagyon valószínű, hogy a kenyér nem csak közvetetten (a benne található proteinek miatt), de közvetlenül is (mert befolyásolja a bélflóra működését) károsítja a mentális egészségünket. Igazából a kenyér fogyasztása és bizonyos baktériumok tápanyagfelvétele között kölcsönös kapcsolat van. A legújabb bizonyítékok szerint ugyanis azért sóvárgunk bizonyos táplálékok után, mert a bélben található baktériumok, amelyek azokon táplálkoznak, hatással vannak a szervezetünkre. A kenyér például legvégül cukorra bomlik le, ami számos baktérium táplálékául szolgál. Ha nem jut elég cukor a szervezetünkbe, a baktériumok manipulálni kezdik a gazdatestet, méghozzá úgy, hogy rosszkedvet és más fájdalmas érzetet idéznek elő - ami csak a megfelelő táplálék fogyasztásával enyhíthető.
 
A gluténban található káros anyagok
 
Az emésztés során a glutén több száz vagy több ezer olyan anyagra bomlik le, amelyek tovább már nem bomlanak. Néhányuk rendkívüli módon hasonlít a morfiumra, ezért ezeket exorphinoknak nevezzük. Más proteinek is termelnek exorphint - például a tejben található kazein, ami nagyon hasonlít a gluténhez, vagy a rizsben lévő albumin, és a kukoricában található zein. A következő két szakaszban arról olvashat, hogyan befolyásolják a viselkedésünket az exorphinok, és mi történik, ha ezek az anyagok a bélben felszívódva az agyba jutnak.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!