A mentális betegségek oka: a kenyér és más táplálékok?

Mivel a gasztroenterológia, immunológia, toxikológia, valamint a táplálkozási és mezőgazdasági tudományokban jártas emberek olykor nem gondolkoznak és cselekszenek felelős módon, a pszichológusok és pszichiáterek általában nem veszik figyelembe, hogy a táplálék is erősen hathat a beteg állapotára. 
 
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan hatnak a gabonafélék az emberi viselkedésre és a mentális egészségre. Bemutatjuk azokat a tanulmányokat, melyek szerint a kenyértől a belek áteresztőbbé válnak, ez pedig azt eredményezi, hogy az immunrendszer megtámadja ezeket a kenyér-részecskéket, valamint az agynak szükséges anyagokat is, amelyek hasonlítanak rájuk. 
 
Ezen kívül a kenyér olyan opioid-szerű anyagokat bocsát ki, amelyek mentális problémák kialakulásához vezethetnek, abban az esetben, ha ezek az anyagok eljutnak egészen az agyig. A táplálék-részecskék tehát olyan helyekre is eljuthatnak, ahova nem kéne. A gabonamentes táplálkozás nagyon nehezen tartható, viszont mentális szempontból egészségesebbé tesz, sőt, egyes embereket akár meg is gyógyíthat.
 
Bevezetés
 
Körülbelül 12 000 évvel ezelőtt, mikor az utolsó jégkorszak is véget ért, az éghajlat hirtelen megváltozott, ami megtizedelte az emberek hagyományos táplálékforrását, főleg a nagyvadakat. Ennek valószínű következményeként a Közel-Kelet termékeny területein (főleg a Levante körül található területek a Tigris és az Eufrátesz völgyében) az emberek művelni kezdték a földeket és elkezdték az állatok háziasítását. A földművelés és az állatok háziasítása földrészről földrészre terjedt. Ez olyan mértékben biztosította a táplálék-ellátást, hogy az emberi populáció robbanásszerűen megnőtt. A mezőgazdasági forradalom nem csak megnövelte az elérhető táplálék mennyiségét, de radikálisan megváltoztatta a táplálék természetét is: megjelentek a gabonából készült táplálékok, amelyekhez az ember nem volt még hozzászokva.
 
Ebből a cikkből megtudhatja, mi az étrendváltozás következménye a neurológusok, pszichológusok és pszichiáterek szerint.
 
Az emberek és gabonafélék közötti "szövetségért" mindkét fél szépen megfizetett. Mindkét fél segítette a másik fennmaradását, szaporodását, és a felek nagy területeket hódítottak meg. Mindkét fél együttes erővel fejlődött, miközben alkalmazkodtak egymáshoz. Például a búza fokozatosan egyre rövidebb lett, mivel az ember előnyben részesítette az alacsonyabb gabonaszárakat - ezeket ugyanis könnyebb learatni és jobban ellenállnak az erős szélnek. Ugyanakkor az emberek arca, állkapcsa és fogai fokozatosan egyre kisebbek lettek, mivel így könnyebb megrágni a lágy kenyeret. Háziasítottuk a gabonát, és a gabona is háziasított minket. Ne felejtsük, az első gabonák valószínűleg takarmányként szolgáltak a háziasított állatok számára és csak ezt követően kerültek be az emberi táplálkozásba.
 
A mezőgazdasági forradalom tehát negatív következményekkel járt. Röviden, a gabona-alapú étrend felváltotta a hagyományos vadászó-gyűjtögető étrendet, ami miatt megrövidült az élettartam és csökkent az emberek magassága - a gyermekhalálozások száma, a fertőző betegségek, a csontproblémák és a fogszuvasodás gyakorisága pedig nőtt. A problémák jó részén sosem tudtunk úrrá lenni. Például annak ellenére, hogy az emberek magassága 4000 éve folyamatosan nő (mióta a táplálkozás sokkal változatosabb lett), átlagosan még mindig 3 cm-rel alacsonyabbak vagyunk, mint a mezőgazdaság kifejlődése előtt élt őseink. Az emberek és a gabona közti koevolúció mindkét félnél genetikai változásokat idézett elő, de a gabona így sem lett megfelelőbb táplálék az emberek számára.
 
A pszichológiai tudományok akkor figyeltek fel ezekre a tényekre, amikor a második világháború alatt számos országban tapasztalták azt, hogy a búza hiányával közvetlen arányban csökkent a skizofréniás esetek kórházba felvett száma. Ugyanebben az időszakban azonban az Amerikai Egyesült Államokban megemelkedett a búza fogyasztása - a skizofréniás esetek száma pedig megnőtt. A Csendes-óceán déli részén található szigeteken eredetileg csak kevés búzát fogyasztottak. A skizofréniás esetek száma azonban drámaian megugrott (körülbelül 1:30.000-ről 1:100-hoz arányban), amikor a szigetekre importálni kezdték a nyugati gabonából készült termékeket.

 
Most már kézzel fogható bizonyítékaink vannak arra, hogy a kenyér fogyasztása negatívan hat a szervezetre és az agyra (ez egyrészt olyan génektől függ, amelyek az emberek egyharmadában találhatóak csak meg, másrészt látszólag olyan irreleváns tényezőktől függ, mint például egy korábbi vírusos fertőzés).  
 
Ez a cikk betekintést nyújt, milyen bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre ezzel a témával kapcsolatban. A következő három szakaszból megtudhatja, mi támasztja alá a pszichológiai tudományok azon elgondolását, miszerint a kenyér 1) növeli a bél áteresztőképességét, 2) immunreakciót indít be azoknál, akik genetikailag hajlamosak erre, és 3) az emésztése során, lebomlás közben opioid aktivitás figyelhető meg. Az utolsó szakaszban arról olvashat, vajon az étrend megváltoztatásával kezelhetőek/gyógyíthatóak-e a mentális betegségek.