A különböző, húsmentes étrendekkel szembeni elsődleges kérdés általában a fehérjeellátásra vonatkozik. Bár az ételek a fehérjén kívül több fontos tápanyagból állnak – így például szénhidrátokból, zsírból, vitaminokból, stb. – a fehérje általában mégis a figyelem középpontjában áll.
A fehérje aminosavakból áll – olyan „építőkockákból”, melyekből a test felépíti és karbantartja a szöveteket. A több mint 20 féle aminosav közül legalább 8 tekinthető esszenciálisnak, hiszen kizárólag a táplálékon keresztül juthat be szervezetünkbe.
A fehérjék fontos részét képezik táplálékainknak. Az esszenciális aminosavakat szervezetünk nem képes előállítani, ezért a táplálkozás útján kell bevinnünk szervezetünkbe.
Az állati fehérjéket, különösen a marhahúsból származó fehérjéket gyakran tartják a legalkalmasabbnak az emberi húshoz való hasonlóságuk és aminosav tartalmuk miatt. Egészen a közelmúltig fennállt az a meggyőződés, hogy legtöbb étkezésünknek tartalmaznia kell állati eredetű fehérjét, mely a másik nagy tévhittel együtt – hogy a növények csak alárendelt forrásai lehetnek a fehérjéknek – a nyugati társadalmak túlzott mértékű állati fehérjebeviteléhez vezetett.
A fehérje felelős a szövetek fejlődéséért, ezért a terhesség idején fokozott szükség van rá. A hétköznapi életben azonban nem szabad túlzásba esni: számos kutatás erősítette meg, hogy ha a napi kalóriaadagunknak több mint 10%-a fehérje – főleg, ha állati eredetű – az megannyi krónikus megbetegedéshez vezethet, így például rákhoz vagy cukorbetegséghez.
A növényi eredetű fehérjék ehhez képest a lehető legjobb választást kínálják testünk számára és csökkentik az előbb említett megbetegedések kockázatát.
Számos növény-alapú étrend létezik, melyek közül a makrobiotikus, az organikus, a nyers, a vegetáriánus, a vegán, a nyers vegán, és a zsírban szegény nyers vegán étrendek emelkednek ki.
Makrobiotikus étrend
A teljes kiőrlésű termékek, a zöldleveles zöldségek és a gyökérzöldségek képezik a makrobiotikus étrend alapját. A szójabab és más babfélék gyakran, míg a gyümölcsök, olajos magvak, erjesztett készítmények, tenger gyümölcsei és a halak már ritkábban, heti kétszer-háromszor kerülnek terítékre. A marhahúst, szárnyasokat, tejtermékeket, cukrot és a feldolgozott alapanyagokat teljesen kerüli ez a diéta. A követői ügyelnek még a tápanyagok kiegyensúlyozottságára, a friss, helyben termesztett zöldségek fogyasztására, illetve a fogás összeállításakor figyelembe veszik saját tulajdonságaikat, így a nemet, életkort, és általános egészségügyi állapotot. Bár ez az étrend számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, mégis előfordulnak rákos megbetegedések követői között, melynek egyik feltételezett oka a szójabab gyakori fogyasztása lehet.
Organikus étrend
Friss gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű termékek fogyasztása, és a feldolgozott alapanyagok kerülése jellemzi ezt az étrendet. A finomított lisztet és cukrot, asztali sót, szénsavas üdítőket, hidrogénezett olajokat, vegyi anyagokat, tartósítószereket, színezékeket és más adalékanyagokat szigorúan kerüli az organikus étrend. Ehelyett a teljes kiőrlésű gabona, méz, gyógyteák, olívaolaj, tengeri só, és házi fűszernövények kerülnek előtérbe, a húsok közül pedig a vadon fogott tengeri halakat, legelőn tartott marha és csirke húsát részesítik előnyben az ipari körülmények közt nevelt állatok húsához képest. Mindez ideális normál életvitel folytatásához, de komolyabb megbetegedés esetén nem képez elég szigorú és tisztító jellegű étrendet.
Frutariánus étrend
A frutariánus diéta követői kizárólag gyümölcsökkel táplálkoznak (így uborkával, paradicsommal és avokádóval is), mely a lehető legtermészetesebb, „legősibb” táplálkozási formának tekinthető, és egyben a leginkább tisztító és méregtelenítő hatású étrend, így rövidtávon tökéletes méregtelenítő kúrához, hosszú távon azonban nem nyújt elegendő tápanyagot.
Vegetáriánus és vegán étrend
A vegán étrend nem tartalmaz semmilyen állati eredetű ételt, így állati húst és az állattartás „melléktermékeit” (így még mézet) sem, míg a vegetáriánus csak az állati húsfogyasztás elől zárkózik el, így tartalmazhat például tojást, tejet, sajtokat. (a lakto vegetariánusok ezen csoportonbelül sem fogyasztanak tejet, míg az ovovegetariánusok a tojást kerülik. A lakto-ovo vegetariánusok mind a kettőt).A többi alapanyag és étel fogyasztására nem vonatkozik korlátozás, így az étel elkészítésének módszerére – nyers, főtt, teljes kiőrlésű, feldolgozott, stb. – sem. Viszont kizárólag a hús, vagy állati eredetű termékek kerülése még nem elég a betegségek megelőzéséhez, hiszen többek között a cukor, koffein, glutén, vagy az alkohol fogyasztása is fontos tényezők ezek kialakulásában. Ezen kívül a vegetáriánusoknak és a vegánoknak ügyelniük kell a minél változatosabb táplálkozásra a megfelelő vitamin- és ásványi anyagellátás érdekében.
Nyers étrend
A nyers étrendet követők a növényekben található tápanyagok megőrzése érdekében nem vetik alá azokat intenzívebb főzési eljárásoknak, így például sütésnek, vagy főzésnek; általános eljárásaik a melegítésre, szárításra és az aszalásra korlátozódnak, vagyis maximum 50°-ra melegítik be sütőjüket ételkészítés céljából. Ez az étrend rendelkezik tudományos alapokkal, hiszen számos kutatás megerősítette, hogy az intenzív főzési eljárások során nemcsak veszít az étel a tápanyagtartalmából, hanem bizonyos esetekben enyhén toxikus melléktermékek keletkeznek, melyek lassítják az emésztést és több fehérvérsejt termelésére ösztönzik a testet.
Nyers vegán étrend
A nyers vegán étrend ötvözi a nyers és a vegán étrendet, vagyis csakis nyers és nem állati eredetű ételeket tartalmaz, mely azonban sokszor zsiradékokban dús ételt jelent, hiszen az olajos magvak, az avokádó, a finomítatlan olajak bár egészségesek, mérték nélkül őket sem szabad fogyasztani.
Zsírban szegény nyers étrend
Gyakran a „80-10-10” arányrendszerrel fémjelzik ezt az étrendet, mely a szénhidrát – fehérje – zsír elfogyasztott mennyiségének javasolt arányaira utal. Dr. Douglas Graham, az étrend kifejlesztője és elkötelezett híve már több évtizede gyakorolja ezt a rendszert táplálkozása során, melyet az emberi test anatómiai, fiziológiai és biokémiai jellemzőihez viszonyítva alkotott meg. Graham a teljes kiőrlésű, friss, érett, nyers, és feldolgozatlan alapanyagok, ételek fogyasztását javasolja, a friss zöldségek gyakori, míg az olajos magvak csak kis mennyiségben való fogyasztásával egyetemben. Graham szerint a sütőt, fagyasztót, mikrohullámú sütőt és egyéb eszközöket nem lenne szabad bevonni az ételkészítés folyamatába. Javaslatait és arányrendszerét valóban tekinthetjük logikus és abszolút egészségmegőrző diéta jellemzőinek.
Bármelyik étrendre való teljes átállás azonban komplikált lehet a mindennapokban, így igyekezzünk inkább apróbb lépésekkel elkezdve folyamatosan és fokozatosan egyre több nyers, friss, finomítatlan ételt beépíteni saját étrendünkbe. Időnként méregtelenítsünk, a hétköznapokban pedig őrizzük meg az egyensúlyt étrendünkben, mindazonáltal csökkentsük az állati eredetű fehérjebevitelt, és élvezzük a zöldségek és gyümölcsök egészségre gyakorolt számos jótékony hatását!