A tények ezzel szemben egészen mást mutatnak. Hogy egy állat zsiradékának milyen az összetétele, azt sokkal jobban meghatározza a takarmányozás módja, valamint az állat kora, neme, mint a fajtája.

Tehát ha egy mangalicát kukoricán és sertéstápon hizlalnak ólba zárva vagy ugyan így járnak el az istállóba zárt és etetett szürke marhával is, akkor illúzió azt képzelnünk, hogy ennek az állatnak a zsírsav összetétele egészségesebb lesz, mint más fajták esetében.

A leggyakoribb az, hogy ezek húsa, zsírja sokkal egészségesebb, mint más fajtáké, tehát bátran fogyaszthatunk belőlük.

Ezért a tartás módja sokkal fontosabb, mint a fajta, de ez az, ami a húsboltban már soha nem derülhet ki.

Minden esetre jó, ha tudjuk, a húsok zsírtartalma általában nem magas, sokkal alacsonyabb, mint akár a sovány sajtoké, viszont  tartalmazzák szervezetünk fehérjéit alkotó 20 féle aminosav mindegyikét, még a kilenc esszenciális aminosavat is, hiánytalanul. 

Az esszenciális aminosavak azért fontosak, mert azokat a testünk sejtjei nem képesek szintetizálni, és ha étrendünk nem tartalmaz húst, tojást vagy tejtermékeket, akkor nagyon nehéz pótolni (gomba, szója, tofu megfelelő esszenciális aminosav források).

A hús koleszterin tartalma sem magas (kb. 70mg). Egy tojásban 5-ször annyi van! Napi 50g hús elfogyasztása már teljes egészében fedezi esszenciális aminosav szükségletünket, de nem a fehérje szükségletünket. A többit pótolhatjuk a növényekből.

A hús sok vasat tartalmaz, ami jól felszívódik. Minél vörösebb a hús, annál magasabb a vastartalma. Cink tartalma sem elhanyagolható. Valamennyi B-vitamin féleség gazdag tárháza (B1, B2, B6, B12).

A B12 vitamint a tojás is tartalmazza, csak sokkal rosszabbul szívódik fel belőle, mint a húsokból. 

Soha ne feledjük. Valódi húsokról írtam, nem pedig húsnak látszó élelmiszeripari termékekről!

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!