Ha a kérdést rosszul tesszük fel, egészen képtelen eredményekre juthatunk.

Nézzük csak:

1. A víz káros, hiszen idáig mindenki meghalt előbb vagy utóbb, aki vizet ivott.

2. A vízbe bele lehet fulladni, amire számtalan példát tudunk.

3. A víz még  a vasat is korrodálja

4. A víz fogyasztása utat nyithat más keményebb italok fogyasztásának: pl. gyümölcslevek, tej, sör, bor, pálinka.

5. A forró víz komoly égési sérüléseket okoz, míg a hideg víz akár jéggé is fagyhat, amin el lehet esni, továbbá a hideg vízben meg is lehet fagyni.

6. A víz súlyos függőséget okoz, mert már egy nap szomjazás után az emberek döntő többsége mindent megtesz annak érdekében, hogy vizet ihasson.

Nem folytatom tovább, mert nyilvánvalóan képtelenség az egész, csupán arra kívántam utalni, hogy ha ilyen és ehhez hasonló érvrendszerekkel akarjuk leszoktatni az embereket a drog vagy az alkohol fogyasztásától vagy a dohányzásról, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ezen érveink több mint hatástalanok lesznek.

Mi tehát a helyes gyakorlat? Az induktív logika, mely Roger Bacon óta a tudomány alapvető módszere, megfigyeléseken alapul, de ha utána azonnal el kezdjük levonni a következtetéseket anélkül, hogy az okokat mélyebben feltárnánk, akkor ilyen hibás gondolatmenetre juthatunk.

Az emberek ösztönösen megérzik az ilyen hamis érvrendszereket, és még inkább kitartanak káros szenvedélyeik mellett.

Nem kell mindig mindent megmagyarázni. Gondoljunk csak a Tízparancsolatra, pl. Ne lopj! Nem kell magyarázni, hogy mit (biciklit, pénzt, stb.) Ne lopj és kész!

Ne ölj! (nem csak kutyát, macskát, embert, hanem semmit sem). Csak így egyszerűen.

Ehhez tartják magukat a hindu vallás követői, de a vegetáriánusok többsége is erkölcsi megfontolás alapján nem eszik húst. A döntés nem tűnik rossznak, hiszen tovább és egészségesebben élnek, mint húsfogyasztó társaik. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!