Ismert algafajaink száma meghaladja a 400 ezret, és a táplálékpiramis legalsó régiójában helyezkednek el.

Ha az élet megjelenését a Földön 24 órába sűrítenénk, akkor az ember ebből az utolsó négy másodpercet jelentené.

Mindenhol jelen vannak, a trópusi tengerektől az Antarktiszig. Ezek voltak az első olyan egysejtűek, akik képesek arra, hogy a napenergiát biológiai energiává alakítsák át (fotoszintézis), és széndioxidot bocsássanak ki az életműködéseik során. Van persze egy csomó algafaj, ami nem képes fotoszintézisre, ők különböző kémia folyamatok révén nyerik energiáikat (vas oxidáció, stb.).

Az algák jól tenyészthetők, ezért sajnos már nincs messze az a világ, ami az évezred forduló kultuszfilmjében, a  Mátrixban volt látható, ahol az emberek alga kocsonyákat ettek, különböző ízesítésekkel.

Igen, mert egy algából kb. két hét alatt megfelelő körülmények között 2 tonna alga állítható elő.

Amikor valaki nílusi sügért, Pangasiust rendel, legyen egészen biztos abban, hogy ezeket a halakat algákkal takarmányozták.

De az algák másra is jók. Dízelolajat is lehet belőlük előállítani. Egy hektár algatelep akár százezer litert termelhet, míg a sztárolt szójából csak 400 liter, míg a kukoricából csak 900 liter nyerhető. A repce 1200 literes hozama sem közelíti meg az algákét, és az olajpálma is messze lemarad 1200 literes hozamával.

Szóval, az algák sok mindenre jók, de arra semmiképpen nem, hogy emberi táplálékot készítsünk belőlük. Éppen ilyen nagy hibának tartom az értékes földet nagyüzemi növénytermesztésre és azon belül olajtermesztésre használni. A Mátrix maradjon csak kultuszfilm, annak jó, de semmiképpen ne legyen a jövőképünk.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!