A pálma levelei fermentálhatók, az így nyert italt toddy-nak nevezik. Ha ezt tovább desztillálják, erős pálinka főzhető belőle. 

A bennszülöttek, ha megsérültek a kókusz leveleit összerágták és ezt a pépet tették a sebre.
Az ott dolgozó orvosok megfigyelése szerint a világháború során rengeteg sebesült volt, és átmeneti kötszerhiány is gyakran előfordult. Ekkor ehhez az ősi módszerhez folyamodtak többen és azt tapasztalták, hogy a betegeik sebei nem fertőződtek el és szépen gyógyultak. Az erős vérzést is jól lehetett csillapítani vele.

Régi történet, de igaz, a második világháborúban infúzió hiányában ezt adták be intravénásan a betegeknek és szépen gyógyultak.

A kókuszdió puha belsejét kikaparva és azt a szűrőn átpréselve sűrű, tejszerű folyadékot kapunk, amit mi helytelenül hívunk kókusztejnek, mert ez már nem az. A pontosabb meghatározása inkább a kókusz tejszín lehetne. Íze kiváló, rövid szénláncú telitett zsírsavai védik az érfalakat, csökkenti a koleszterin szintet.

A fehér, rágós kókusz húst vagy megszárítják és lereszelik, ez a kopra, ami magas kókusz olaj tartalmú, sok rostot tartalmazó kiváló takarmány, de frissen kiváló csemege is. Kétségtelenül jól meg kell rágni, ami csak a fogak hasznára van.

A kókuszdió hazája nem India, hanem Új-Zéland. A növényi fosszíliák azt mutatták, hogy a kókuszdió eredetileg nem volt nagyobb, mint egy közönséges dió, azonban az ember tudatos szelekciós tevékenysége, mely kb. 5 ezer éves múltra tekint vissza -, eredményezte a napjainkban jól ismert nagy, akár több kg-os kókuszdiókat.

A kókuszzsír telített zsír, de rövid szénláncú zsírfajta. Jól bírja a nagy hőt, tehát sütésre kiválóan alkalmas. Mivel telített zsír, belőle soha nem képződhet transzzsír, ami a szív- és érrendszer legnagyobb ellensége.

A kókusz olaj egy nagyon erős, antibakteriális tulajdonságú komponenst is tartalmaz, ez pedig a laurinsav. Több, mint 40%-át ez a zsírsavfajta alkotja a kókuszzsírnak. Nem véletlen, hogy az anyatejben is a laurinsav megtalálható, 3,5%, ami garantálja, hogy a baba steril táplálékhoz jusson. Nem toxikus, nem szabadalmaztatható természetes anyag, ilyenformán a gyógyszergyárakat a legkevésbé sem érdekli. Pedig most, hogy már több mint tíz éve nem sikerült új antibiotikumot a piacra hozni, nem lenne ez utolsó szempont.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!