A növényi rostok bevitelét nagyon egészségesnek tartjuk, mert kalóriatartalmuk igen alacsony, javarészt számunkra emészthetetlen, ezáltal a bélrendszeren áthaladva azt alaposan tisztítják.

De ez nem jelenti azt, hogy a rostok egy részét nem vagyunk képesek megemészteni. A kívánatos napi rostbevitelünk kb. 50g, melyből a bélbaktériumaink a vastagbélben kb. 5%-ot képesek hasznosítani (fermentálni) és belőlük nagyon értékes, rövid szénláncú zsírsavak (propionsav, vajsav, tejsav) keletkeznek. Ez azonban csak napi 100 Kcal, ami nem teszi ki a szükséges energia bevitelünk 5%-át sem.

A kovász, gombák által végzett fermentált ételek alapja, pl. kenyér, sör. A tejtermékeket is fermentálhatjuk baktériumok (több tucat féle) segítségével, így nyerjük a joghurtot, az összes sajtféleséget is. A gombákkal fermentált tejtermékek kefirt, kumiszt eredményeznek. A fermentációs folyamat elindításához kölcsön vesszük pl. a szarvasmarha, birka, stb. oltó gyomor részét, és ezzel indítjuk meg a fermentációs folyamatot. A bor is fermentált ital, itt is a mikroszkopikus gombák játsszák a főszerepet.

Hogy van ez más emlősök esetében? 

A kérődző állatok (marha, kecske, birka) a fermentációs folyamatokat az elő gyomorban lévő baktériumok segítségével végzik el, és az ott lévő baktériumok ezekből a rostokból zsírsavakat állítanak elő, ami kalória igényük kb. 80%-át fedezi!

A hozzánk sokkal közelebb álló gorillákban, csimpánzokban a fermentációs folyamat színhelye a vastagbél, csakúgy, mint nálunk, csak hogy a gorilla vastagbél rendszere három és félszer olyan hosszú, mint a mienk, így az elfogyasztott rostokból képesek energia igényük 60%-át biztosítani (láttuk, az embernél ez 5% maximum).

Az emberré válás hosszú folyamata során bélrendszerünk jelentős mértékben megrövidült (kb. 20% maradt meg), aminek az "ára" az, hogy a rostokból történő zsírsav szintézis révén egyáltalán nem vagyunk képesek kalória igényünk biztosítására.

Az emberi alkalmazkodóképesség azonban megoldást talált erre a problémára is. Ha a bélrendszerünk nem képes a fermentációs folyamatokat elvégezni, akkor végeztessük el azokat a bélrendszeren kívül, és az így fermentált élelmiszereket már sokkal jobban tudjuk hasznosítani.

Pontosan ez történik, amikor savanyú káposztát eszünk (tejsavas fermentáció), vagy kovászos uborkát, vagy bármilyen savanyított zöldséget. A fermentált élelmiszerek sora azonban nem ér még véget itt. 

Kissé hasonló módon étkeznek a pókok is, amennyiben ők is áldozatukba fecskendezik emésztő enzimjeiket, majd felszívják a testen kívül megemésztett tápanyagokat, de a hasonlóság itt véget is ér.

A fermentált élelmiszerek sokkal könnyebben emészthetőek, sokkal jobban hasznosulnak: ezért is tévedés azt gondolni, hogy a joghurt fogyókúrás étel, éppen ellenkezőleg, a hízókúra, a roborálás nélkülözhetetlen eleme.
Ösztönös vonzódásunk a fermentált ételekhez és italokhoz tehát nem véletlen. Egészségünk védelme érdekében fogyasszunk belőlük minél többet!

 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!