Az ételekhez hozzáadott káros szerek, amelyek fogyasztását mindenképp kerülje

1. Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup.

A magas fruktóztartalmú kukoricasziruppal olcsón lehet édesíteni a szénsavas üdítőket, gyümölcsleveket, készen vásárolható salátaönteteket, valamint bizonyos reggelizőpelyheket és egyéb feldolgozott rágcsálnivalókat. 

A túlzott mennyiségben elfogyasztott, kalóriákban gazdag, nagy mennyiségű magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmazó üdítőitalok nagy mértékben hozzájárulnak az Egyesült

Államokat veszélyeztető elhízási hullám kialakulásához, derült ki a táplálkozással foglalkozó American Journal of Nutriton szaklapban 2004-ben megjelent tanulmányból, amely az amerikai lakosság étkezési szokásait vizsgálta 1967 és 2000 között. 

A vérnyomásproblémákkal foglalkozó Current Hypertension Reports szaklapban 2010-ben megjelent cikkből az derült ki, hogy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup megnnöveli a metabolikus szindróma kialakulási esélyeit. 

A metabolikus szindróma egyszerre több problémát takar, köztük a magas vércukorszint, a magas triglicerid (sejtzsír) szint, a magas vérnyomás, a túlzott mértékű hasi zsírpárnák, és az abnormális koleszterinszint is felsorolhatóak. 

A metabolikus szindróma és az elhízás nagy mértékben megnöveli a koszorúér betegség, a szívroham, a stroke, és a kettes típusú cukorbetegség kialakulási esélyeit. 

2.    Monoszódium glutamát (MSG)

A monoszódium glutamát, azaz az MSG egy ázsiai konyhában igen gyakran használt ízfokozó. Emellett a konzerv és/vagy fagyasztott élelmiszerekben, a boltban kapható salátaöntetekben, a levesekben, és a gyermekek számára készült rágcsálnivalókban is megtalálható. 

A monoszódium glutamát a természetesen előforduló glutaménsav gyárban előállított, mesterséges fajtája. 
Bár az Egyesült Államokban az Élelmiszeripari- és Gyógyszeradminisztráció a monoszódium glutamátot biztonsággal fogyaszthatónak állította be, még mindig viták folynak arról, ez valóban így van-e. 

Az 1960-as évek óta keringnek olyan anekdoták, amelyek szerint azok, akik rendszeresen fogyasztanak MSG-ben gazdag ázsiai ételeket, fejfájásról, mellkasi fájdalmakról, a száj és a nyak zsibbadásáról, kimelegedésről és izzadásról számolnak be. Ezt az állapotot elnevezték a Kínai Étterem Szindrómának. 

Azoknak a Thaiföldön élő családoknak, akik étkezései fő alapanyaga az MSG volt, tíz nap után nagy mértékben megnövekedett esélyük a metabolikus szindróma kialakulására és az elhízás bekövetkezésére.

3.    Mesterséges színezékek. 

A mesterséges színezékeket gyakran megtalálhatja édességekben, desszertekben, jégkrémekben, sportitalokban, fűszerekben, valamint feldolgozott rágcsálnivalókban (reggelizőpelyhek, tészták, instant levesek) találhatja meg. 

A tartrazin egy sárga színezék, amelyet üdítőitalokban, gumicukrokban, és egyéb termékekben találhat meg. Rendszeres, hosszú távú fogyasztásával rákos elváltozásokat is okozhat, derült ki a rákkutatással foglalkozó Anticancer Research szaklap 2015-ös számából. Emellett súlyosbítja az asztma tüneteit is. 

Kék ételszínezéket jégkrémekben, kék színű üdítőitalokban, málna ízesítésű termékekben, valamint sütemény dekorációkban találhat. Az FD&C Blue No.1 nevű színezőanyag megakadályozza a PANX 1 nevű fehérje membránokon át történő átjutását, mutatták ki a Journal of General Physiology szaklap 2013-as számában megjelent tanulmányban. Ez a folyamat a bőrrák kialakulását segíti. 

Egyéb ételszínezékek, mint a vörös (2 & 3), vagy a zöld, szintén összefüggésbe hozható a tumorok kialakulásával, valamint gyermekek esetében a hiperaktivitás kialakulásával.

4.    Kálium-bromát.

A kálium-bromát okozza a péksütemények hirtelen puffadását sütés közben. 

Az Egyesült Államokban annak ellenére közkedvelt adalékanyag, hogy karcinogén hatásának köszönhetően több országban betiltották alkalmazását, köztük az Európai Únióban, Argentínában, Nigériában, Brazíliában, Kanadában, Észak-Koreában, és Peruban is. 

Bár emebereken még nem végeztek számottevő kísérleteket, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a  kálium-bromátot az emberi szervezetre „lehetséges, hogy karcinogén hatású”-nak nyilvánította. Eredményüket laborítóriumi patkányokon végzett kísérletekkel igazolják, amelyek során a szájon át fogyasztott  kálium-bromát pajzsmirigy-, és veserákot is okozott. 

A környezeti egészségkárosító anyagokkal foglalkozó Environmental Health Perspectives szaklapban 1990-ben megjelent tanulmány szerint a  kálium-bromát a vese toxicitását is okozhatja. 

5.    Aszpartám. 

Az aszpartám mesterséges édesítőszer, amelyet szénsavas üdítőkben, cukormentes italokban, italporokban, asztali édesítőszerekben, joghurtban, rágógumiban, és bizonyos gyógyszerekben találhat meg. 

Az aszpartám felelős az ételadalékok okozta reakciók 75%-áért, derült ki az Élelmiszeripari- és Gyógyszeradminisztráció felméréseiből. A legtöbb reakció nem számottevő, mint például a fejfájás, azonban néhányan súlyosabb reakcióról számoltak be, mint amilyenek a különféle rohamok is. 

A fenilalanin az aszpartám egyik összetevője. Túlzott mennyiségű bevitele csökkenti az agy szerotonin szintjét és segíti a depresszió kialakulását. 

A betegápolással és egészségmegőrzéssel foglalkozó Research in Nursing and Health szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány szerint azok az egészséges felnőttek, akik magas aszpartám tartalmú étrendet fogyasztottak nyolc napon át, majd az azt követő nyolc napban igyekezték kerülni az aszpartám fogyasztását, a kutatás első felében nagyobb mértékű depressziót és irritábilitást tapasztaltak.

Bár az aszpartám karcinogén hatásai igen alacsonyak, a Texas-i egészségügyi szaklapban, a  Texas Heart Institute Journal-ban megjelent 2004-es tanulmány szerint a rendszeres aszpartám fogyasztása okozza a klinikai magas vérnyomás, és aritmia, azaz rendszertelen szívritmus kialakulását. 

6.    Transz-zsírsavak.

A transz-zsírsavak a növényi olaj alapú termékek szilárdítási folyamata során keletkeznek. A legmagasabb transz-zsírsav tartalmú termékek közé tartozik a margarin, a bő olajban kisütött ételek, és a legtöbb péksütemény is. 

A  transz-zsírsavak elzárják az artériákat, amely koszorúér betegséghez vezethet. A betegség során csökken a szívbe jutó, oxigénben gazdag vér mennyisége, a betegségben szenvedők körében nagyobb eséllyel következik be szívroham. 

Az európai táplálkozáskutatással foglalkozó  European Journal of Clinical Nutrition szaklapban 2007-ben megjelent tanulmány szerint a rendszeres, nagy mértékű transz-zsírsav fogyasztás okozza az iráni otthonokban előforduló nagy számú koszorúér megbetegedést.

7.    Olestra.

Az olestra egy zsírpótló összetevő, amelyet főképp a különféle rágcsálnivalókban, például chipsekben találhat meg. 

A tápanyagokkal foglalkozó American Journal of Nutrition szaklapban 2006-ban megjelent tanulmány szerint az olestra fogyasztása csökkenti a szervezet karotenoid felszívó képességét. 

A hosszú távú karotenoid hiány megnöveli a rákos elváltozások és a szívproblémák kialakulási esélyeit. Emellett megkönnyíti a szabadgyökök számára a sejtpusztítást. Az olestra emellett mellékhatásokat is okozhat, mint a hasi görcsök, a hasmenés, vagy a széklettel távozó zsír. 

8.    Nitritek és nitrátok.

A nátrium-nitrit vegyületet az érlelt húsok, mint a sonka, szárított marhahús, vagy bacon jellegzetes ízének és színének elérése érdekében alkalmazzák. 

Míg a zöldségek kis mennyiségben tartalmaznak nitriteket, némelyik nagy mennyiségben tartalmazhat nitrátokat, a zöldség termelési körülményeitől, a termőföld minőségétől, és a termelés közben a növényt érő fény intenzitásától függően. 

Az ivóvízben található nitrát és a különféle rákos elváltozások kialakulása között kapcsolat mutatható ki, derült ki az Epidemology szaklapban 2001-ben megjelent tanulmányból. 

Az American Journal of Nutrition szaklapban 2009-ben megjelent tanulmány pedig azt bizonyította, hogy a nitrátok a szájban található baktériumok hatására nitritekké alakulnak. 

A nintrit a vér hemoglobinjával egyesülve methemoglobint alkot, amely nem képes az oxigénnel dúsított vér szállítására szervezete különböző pontjaiba. 

9.    Brómmal kezelt növényi olaj (BVO).

A brómmal kezelt növényi olajat előszeretettel alkalmazzák az üdítőitalok gyártása során, mivel segíti az italok megfelelő állagának elérését. Főkép citrus ízű italokban, sportitalokban, és péksüteményekben alkalmazzák. 

A BVO-ban gazdag ételek nagymértékű fogyasztása bróm mérgezést okozhat, amelyet fejfájás, kimerültség, mozgáskoordinációs problémák, és memóriavesztés jellemeznek. 

A toxikológiával foglalkozó Journal of Toxicology szaklapban 2003-ban megjelent tanulmányban egy harminc éves nőn végeztek kísérletet, az eredmények szerint a bróm nagymértékű fogyasztása zavart mentális állapotot okozhat, amely jellemzői a zavarodottság, a hallást és látást is érintő hallucinációk, valamint a rövid távú memória elvesztése.

10.    Butil-hidroxi-anizol és butil-hidroxi-toluol.

Főképp a dobozos gabonapelyhekben, növényi olajokban, és burgonyaszirmokban található meg. A butil-hidroxi-anizol és a butil-hidroxi-toluol tartósítják az olajos ételek olajtartalmát, megakadályozzák azok oxidációját, így az ételek nem avasodnak meg. 

Mindkét összetevő rák kialakulását elősegítő hatását viták övezik, néhány régebbi kutatásban laborítóriumi patkányokon bizonyították az összetevők káros hatását, a teljes bizonyossághoz azonban modernebb, embereken végzett kísérletek is szükségesek. 

A biokémiai és biofizikai kutatásokkal foglalkozó Biochemical and Biophysical Research Communications szaklap 2000-es, laborítóriiumi patkányokon végzett kutatásában a butil-hidroxi-toluol endokrin rendszert megzavaró hatásait vizsgálták, ezek között a herék fejlődésének lassulása és a sejthalál is felsorolhatóak. Hasonló hatások vélhetőek emberek körében is, a kutatások eredményei azonban még váratnak magukra.

A butil-hidroxi-anizol és butil-hidroxi-toluol fogyasztásának kerülése csökkentheti a kiütéses elváltozások mértékét és az elváltozás időtartamát.