Tette fel a kérdést Mikkel Hindhede az első világháború végén, a kiváló orvos, mikor a sebtiben életre hívott Költségvetési Bizottság élére kinevezték. Ez a különösen fejlett ipari ország híres volt akkor és most is kiváló sertéstenyésztéséről is. Csakhogy ő tisztában volt azzal az egyszerű ténnyel, hogy egy kg sertés hús előállításához olyan sok, egyébként ember által is fogyasztott takarmány kell, ami bőven megóvhatná Dániát az éhezés alól.

Gyorsan döntött és Dánia szinte teljes sertés állományát eladta Németországnak és Angliának.

Akkoriban úgy gondolták, egy embernek a normális létfenntartáshoz naponta 2-3 g/tskg fehérjét kell elfogyasztani, de Hindhede már a saját vizsgálataiból tudta, hogy bőven elegendő 0,7 g/tskg/nap (ma 0,8g/tskg/nap az ajánlott mennyiség).

A pálinkafőzést betiltotta, a sörfőzést lefelezte, a fejős tehenek számát az 1/3-ára csökkentette.

A dánok kerek, kissé lapos teljes kiőrlésű kenyeret ettek, a heti vaj fogyasztást maximálta 1/2kg-ban és a húsadagot napi 40g-ra csökkentette. A zöldség és gyümölcs termesztést minden erővel támogatta.

És az eredmény? Dániában nem alakult ki éhínség, mint Európa sok más országában. A dán halálozási mutatók nem emelkedtek meg, sőt 34%-kal csökkentek 1916-hoz képest, és még akkor sem, amikor kitört a rettegett spanyolnátha (H1N1 influenza).

A dánokat egyszerű, de praktikus étrendjük megmentette. .A fehérje szegény táplálék megvédte őket a rothadásos dyspepsiától, és szervezetük ellenálló képessége javult, ezért sokkal többen élték túl a spanyolnáthát is. 

Mindezeket a tanulságokat a második világháború alatt Svájcban (1939-1945) egy az egyben átvették és hasonlóan kiváló eredményeket tapasztaltak.

Jut eszembe, melyik is Európa két leggazdagabb állama? Nem lesz nehéz kitalálni.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!