Ma, amikor az emberek száma meghaladja a hét és fél milliárd főt, nehéz elképzelni, hogy fajunk pár száz ezer évvel ezelőtt csaknem teljesen kipusztult.
A táplálék megszerzése mindig is központi feladat volt, és nagyon nagy nehézségekbe ütközött.
Az emberi evolúció 99%-ában az ember soha nem ehetett annyit, amennyit csak akart, sok energiát fordított a táplálék megszerzésére, sokszor égetett el 1000 Kcal-t azért, hogy 1200 Kcal-hoz hozzájusson, de a negatív kalória mérlegű vadászatok és gyűjtögetések sem voltak ritkák.
Ezért génjeink úgy programozódtak, hogy bármikor bármennyi ételt el tudjunk fogyasztani, hiszen nem tudható, mit hoz a holnap. Csakhogy a világ szerencsésebbik felén a körülmények gyökeresen megváltoztak.
Ma roppant egyszerűen lehet táplálékhoz jutni, minimális kalória befektetéssel (séta a csarnokban, vagy supermarketben) és máris előttünk a terülj-terülj asztalka.
A következmény, kb. három millió honfitársunk elhízott, az ismert cukorbetegek száma 600 ezer fő és ugyanennyien vannak, akiknél ez a betegség már fennáll, csak még nem tudnak róla.
Úgy látszik, mikor ilyen kicsiny ráfordítással, ilyen könnyen kielégíthetjük alapvető igényünket, akkor szinte minden ellenkező irányú próbálkozás csődöt mond populáció szinten. Ennek a reménytelenségnek legeklatánsabb példái a gyomor bypass, a gyomorgyűrű, a csőgyomor képzés , vagyis olyan sebészeti módszerek, amik a gyomor térfogatát igyekeznek ilyen vagy olyan módon lecsökkenteni, hogy az ember kevesebbet egyen.
Tudjuk, a hízás igen rosszul szabályozott folyamat, ezt bizonyítja, hogy néha az ember extrém módon elhízhat (tudunk 400 kg testsúlyt meghaladó szerencsétlen emberektől is).
A népesség szintjén semmiképpen nem ez a megoldás, hanem a tömegtermelésre berendezkedett élelmiszeripar szigorú szabályozása.
Az élelmiszer és ital reklámok mennyiségét legalább 95%-kal csökkenteni kellene azonnal. Az iskolákból, a közintézményekből minden instant italt, vagy szendvicset szolgáltató automatát el kellene távolítani. Csak gyümölcs és zöldség automatákat szabadna engedélyezni.
A közétkeztetésben semmiféle süteménynek helye nincsen. Az évi egy főre jutó 60kg-os cukorfogyasztást 90%-kal kell csökkenteni. Csak cukormenetes torta lehetne az ország tortája.
A lifteket három emeletig csak a rokkantak, illetve a betegek használhatnák, a többiek menjenek lépcsőn. A gyorséttermeket egyszerűen be kellene zárni, amíg portfoliójukon gyökeresen nem változtatnak.
A sportolási lehetőségeket bővíteni kell (és itt nem az élsportra gondolok). A maszatolások kora lejárt. Ma minden tizedik ember cukorbeteg, tíz emberből öt szív és keringési rendszer betegségei miatt hal meg idő előtt, hárman rosszindulatú daganatok áldozatai lesznek (hogy imádják a tumorsejtek a cukrot), és ezen betegségek 80-90%-a igen is az étkező asztalnál kezdődik.