Miért fogyasszunk több rostot?

7. A tüdő egészséges marad tőle

Egy tanulmány elkészítése során 111 580 személytől származó adatot vizsgáltak meg a kutatók, mivel az étkezési rost és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) közötti kapcsolatot vizsgálták. A kapott eredmények szerint azoknál, akik a legtöbb rostot fogyasztották (különösen gabonafélékből) 33 százalékkal csökkent a COPD kialakulásának kockázata.

8. Megakadályozza a divertikulitisz kialakulását

Néhány szakember úgy gondolja, hogy a divertikulitisz betegség kialakulásáért a rosthiány is felelős lehet.
Harvard-i kutatók megállapították, hogy a rostokkal jelentősen csökkenthető a divertikulitisz kialakulásának kockázata. A résztvevő amerikai, férfi egészségügyi szakemberek közül azoknál, akik a legtöbb rostot fogyasztották, 37 százalékkal csökkent a betegség kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebb rostot fogyasztották. Azoknak a kapott eredményei azonban még jobbak voltak, akik a legtöbb cellulózt fogyasztották (alma, borsó, bab és krumpli), ugyanis ezeknél a személyeknél 48 százalékkal csökkent a betegség kialakulásának kockázata.

Akinél már kialakult a divertikulitisz, az is bátran fogyasszon rostos táplálékokat, mivel a rostok enyhítik a divertikulitisz tüneteit. A British Medical Journal című folyóiratban publikált tanulmány szerint az orvosok 40 divertikulitisszal diagnosztizált beteget napi 24 gramm búzakorpával kezeltek. A hatodik hónap végére 33 betegnél a tünetek 60 százaléka teljesen megszűnt, a tünetek további 28 százaléka pedig enyhült.

9. Megakadályozza a bélgyulladás kialakulását

Egy nemrégiben, 16 tanulmány bevonásával készült meta-analízis szerint az élelmi rost csökkenti a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn betegség kialakulásának kockázatát. A legnagyobb mennyiségű rostot elfogyasztóknál 20 százalékkal csökkent a fekélyes vastagbélgyulladás, valamint 56 százalékkal a Crohn betegség kockázata. Bővebben: minden, napi extra 10 gramm rost fogyasztásával a Crohn betegség kialakulásának kockázata további 13 százalékkal csökkent.

Egy átlagos amerikai naponta csupán 14 gramm rostot fogyaszt, pedig az orvosok szerint 20-30, sőt, akár 50 gramm rostra is szüksége lehet az emberi szervezetnek.

A szervezetnek tehát vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokra is szüksége van.
A vízben oldódó rostok vizet vonnak el a bélrendszerből. Géllé alakulva lelassítják az emésztést, így tovább tart a teltségérzet és a szervezetnek van ideje rá, hogy kivonja a számára fontos vitaminokat és ásványi anyagokat a táplálékokból. Vízben oldódó rostokat tartalmaz a lenmag, a kendermag, és a chia mag, valamint az alma és a körte húsa. Továbbá sok zöldség, köztük a hüvelyesek és a babfélék mind vízben oldódó, mind vízben nem oldódó rostokat is tartalmaznak.

A vízben nem oldódó rostok nem bomlanak le a bélben, így hozzátapadva a széklethez megkönnyítik a bélmozgásokat.

Nagy mennyiségű vízben nem oldódó rostot tartalmaznak a teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint az olyan zöldségek, mint a káposzta, saláta, hagyma, kaliforniai paprika és a zeller. Ezen kívül pedig a gyümölcsök és zöldségek héjában is sok ilyen rostot találhatunk, például a bogyók, a szilva, datolya, alma, körte, uborka, szőlő és borsó héjában. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy a lencse, bab, kukorica, édesburgonya, kelbimbó, brokkoli, kelkáposzta is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű vízben nem oldódó rost kerüljön a szervezetünkbe.